A kormányközeli Századvégnél az jött ki 2014 elején, hogy a választók 30 százaléka pártolná az alapjövedelem bevezetését, de 78 százalékuk szerint nem bírná el a gazdaság. Nem sokkal ezután az Ipsos 52 százalékra mérte az alapjövedelem-támogatók táborát.
A Századvég azután mérte meg az alapjövedelem támogatottságát, hogy a Bánfalvi István vezette LÉT-munkacsoport konkrét számokkal kidolgozott javaslatot tett le az asztalra. A Párbeszéd Magyarországért kisebb változtatásokkal ezt a javaslatot vette a nevére 2015 elején, és azóta is igyekszik napirenden tartani. Ez érthető, mivel az 1 százalékra mért törpepárt ezen a témán kívül nem sok mindenbe kapaszkodhat.
A Republikon kutatása is a PM pártalapítványának megbízásából készült. Úgy tudjuk, a felmérés eredménye a tisztújításra készülő MSZP-ben nem vert nagy hullámokat, de több szocialista politikus is elgondolkodna az alapjövedelem ötletének felkarolásán. A párt jelenlegi vezetése, így Tóbiás József pártelnök többször előhozta a kérdést, még pártkongresszuson is vitáztak róla, de az MSZP egyelőre nem tette le egyértelműen a voksát az alapjövedelem mellett. Legutóbb az MSZP pártalapítványának konferenciáján fogalmazott úgy Tóbiás, hogy az alapjövedelem eszköz egy jobb társadalom eléréséhez. Az MSZP-frakció viszont ugyanazon a napon a kormánypártokkal karöltve leszavazta a PM által benyújtott Alapjövedelem költségvetése című előterjesztést.
A PM-es Szabó Tímea azt igyekezett bizonyítani az alternatív költségvetési javaslattal, hogy jelenleg is megvannak az alapjövedelem bevezetésének gazdasági feltételei. Arról beszélt, 2202 milliárd forint átcsoportosítására lenne szükség, amihez olyan területekről is vonna el forrásokat a PM, mint a stadionépítések és a Paksi Atomerőmű bővítése.
Gyakorlatban is működik
Az alapjövedelem olyan jövedelem, amelyet egy politikai közösség minden tagja számára egyéni alapon biztosít, anyagi helyzetétől függetlenül és munkakötelezettség nélkül – definiálta Philippe Van Parijs belga közgazdász-filozófus a feltétel nélküli alapjövedelem fogalmát.
A korábban radikálisan baloldalinak elkönyvelt javaslatot a nagy válságukat megélő szociáldemokrata pártok közül egyre több veszi fontolóra világszerte, az újbaloldali és zöld pártok pedig ma már szinte automatikusan a programjuk és követeléseik részévé teszik azt. Az elméletet több helyen a gyakorlatban is tesztelik, és olyan különböző helyekről számolnak be kedvező tapasztalatokról, mint India mélyszegény falvai vagy Alaszka.
A kritikusok erre általában megjegyzik, hogy szegény helyeken kis volumenben könnyű osztogatni, gazdag helyeken pedig van miből. Az alapjövedelem támogatói szerint azonban nagy méretekben és szerényebb költségvetésből is lehet feltétel nélkül pénzt osztani ilyen módon, csak a hatalmi elitnek nem tetszik, hogy a csúcson lévők veszítenek ezen, az alul lévők pedig profitálnak belőle.
LÉT-pénz
A LÉT-munkacsoport feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslata nagyon egyszerű: minden magyar állampolgár pénzt kap az államtól, cserébe más transzfereket kivezetnek a rendszerből. Gyereknek 25, felnőttnek 50, várandós édesanyának 75 ezer forint készpénz járna havonta, amin nincs semmilyen közteher, és szabadon elkölthető. 2015-ös számítások szerint ez a lépés megfelezné a szegények számát Magyarországon.
A LÉT-munkacsoport és a Párbeszéd Magyarországért koncepciója között a legnagyobb eltérés a költségvetési megalapozásban van. Az előbbi a PM alternatív költségvetésénél háromszor nagyobb, 6000 milliárd forintos kiadással számol. Azonban ezt fedezve látja, mondván, mindössze egy 350 milliárd forint körüli lyukat kellene betömni az alapjövedelem bevezetéséhez.
