Minden harmadik magyar gyerek nélkülöz
– 13 millió gyerek nem jut hozzá a fejlődéséhez szükséges alapvető forrásokhoz az Európai Unióban – derül ki a UNICEF legfrissebb jelentéséből. Eszerint csaknem 30 millió gyerek él szegénységben olyan országokban, ahol a szervezet szerint meglennének az eszközök a helyzetük javítására. A készítők 2009-es adatokkal dolgoztak, ezek ugyanis az unióban elérhető legfrissebb adatok a gyerekek helyzetéről. A jelentés készítői szerint egyértelműen kiderült, hogy egyes országok jobban megvédik a kiszolgáltatottabb gyerekeket, míg mások inkább magukra hagyják őket.
A tanulmány kétféle módon vizsgálja a gyerekszegénységet. Az első az úgynevezett Gyermeknélkülözési Index, amely uniós statisztikákra támaszkodik. Eszerint egy gyerek akkor tekinthető nélkülözőnek, ha a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról legalább kettőt nem kap meg. Ilyen alapvető szükségletek például a napi három étkezés, néhány könyv, játékok megléte otthon, internet-hozzáférés, illetve egy csendes hely a lakásban, ahol megírhatja a házi feladatát. A legnagyobb fokú nélkülözést Romániában (több mint 70 százalék), Bulgáriában (56,6 százalék) és Magyarországon találták (31,9 százalék). Igaz, hogy még az olyan jómódú országokban, mint például Franciaország is, a gyerekek tizede nélkülözőnek számít. A legjobb eredményt Izland, Svédország és Norvégia érte el, ahol a gyerekek két százaléka sem nélkülöz.
– Ez az index abban hozott újat, hogy minden országban ugyanazt kérdezték a gyerekektől, tehát az országok világosan összehasonlíthatóak – hangsúlyozta Bábel Tamás, UNICEF Magyar Bizottság igazgatója.
A másik mérce az úgynevezett relatív szegénység vizsgálata. Eszerint az szegény, aki az adott ország nemzeti szegénységi küszöbe alatt él. Eszerint szintén az északi országoknak van a legalacsonyabb relatív gyerekszegénységi rátája, a legjobb helyzetben Izland és Finnország van, de jól szerepelt Ciprus, Hollandia és Norvégia is. Ezekben az országokban hét százalék körül van a relatív gyerekszegénységi ráta. Magyarországon ez az arány 10 százalék körül van, vagyis minden tizedik magyar gyerek számít szegénynek. Ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el, Belgium, Málta és Szlovákia mellett. (Egy másik adatsorból azonban az is kiderül, hogy szociális juttatások nélkül hazánkban ez a tízszázalékos arány felugrana harmincra.)
A UNICEF négy fő gyermekszegénységi kockázati tényezőt emelt ki: a szülők alacsony iskolázottságát, munkanélküliségét, az egyszülős családokat és a migráns létet. Magyarország az első három tényezőt tekintve szintén a sereghajtók között van.
– Feltűnő, hogy a nélkülöző gyerekek arányát tekintve, a Magyarországgal nagyjából azonos fejlettségű Szlovákia vagy Lengyelország mennyivel jobb helyen van – emelte ki Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottság munkatársa. Ugyanez igaz, ha a GDP alapján hasonlítják össze az országokat és a nélkülöző gyerekek arányát.
– Nem hisszük, hogy egyszeri mélypont volt az adatfelvétel idején, sokkal inkább tendenciáról van szó, amely jellemezni fogja Magyarország következő évtizedeit. Hiszen ha sokan nélkülöznek gyerekként, az sokak felnőttkorát befolyásolja majd, sőt adott esetben az ország gazdasági fejlődésének gátja lehet – tette hozzá Bábel Tamás. Megfejtendő kérdésnek nevezte, hogy miért van az, hogy a Magyarországhoz hasonló gazdasági helyzetű országokban kevesebb nélkülöző gyerek él.
A szervezet szerint az adatok világosan mutatják, hogy milyen sok múlik a politikai döntéseken, a rendelkezésre álló források okos felhasználásán. Magyarország a negyedik helyen áll a gyerek-, illetve családtámogatások tekintetében, mégis rosszul hasznosulnak a ráfordítások, hiszen az egyik gyermekszegénységi listán a sereghajtók között vagyunk, a másik listán pedig a középmezőnyben helyezkedünk el.
