„Az információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket. A közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog”
– áll a szövegben. A javaslat a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve a távközlési tevékenységgel foglalkozó cégek esetében a döntés-előkészítő anyagok 5-30 évig terjedő titkosítását is lehetővé tenné, amit nehéz piaci szempontokkal indokolni.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben azzal védte a javaslatot: továbbra sem lehet titkosítani, csak a gazdálkodás azon területeire vonatkozó információkat, ahol a nyilvánosság piaci érdeket sért.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a a Mandinernek adott interjúban szintén úgy érvelt, hogy „kényes egyensúlyról van szó”: ha az állami tulajdonú cégek minden adata nyilvános lenne, az olyan piaci versenyhátrányt jelentene számukra, amellyel eleve veszteségre ítélnénk őket, ez pedig „a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodásnak” minősülne.
– Első ránézésre a törvényjavaslat részben szembemegy az alaptörvénnyel, illetve annak alkotmánybírósági értelmezésével, hiszen az AB a hasonló tartalmú jegybanktörvény-módosítással kapcsolatban már kimondta az azonnali hatályú, a folyamatban lévő adatkérésekre is vonatkozó titkosítás alkotmányellenességét – fogalmazott kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Szerinte ugyanakkor a kormány járt úton halad, hiszen a postatörvény módosítása esetén ez a fajta nyilvánosságkorlátozó megoldás az alkotmánybíróság szűrőjén is átment.
– Már akkor megelőlegeztük, hogy a Posta csak teszt volt, és a korlátozást ki fogják terjeszteni a teljes köztulajdonú vállalati szektorra, most pontosan ez történik – hangsúlyozta a jogvédő. Szerinte ugyanakkor a postatörvénynél elfogadott kormányzati érvelés (amelynek alapján egy állami vállalatnak lehetnek titkosságot igénylő, méltányolható üzleti érdekei) nem értelmezhető általánosan, hiszen számos érintett cégnek – szemben a részben ma is versenypiaci szereplőként működő Postával – egyáltalán nincsenek versenytársai. – Ki a konkurenciája például az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek, miért ne ismerhetnénk meg a cég kötvénvkibocsátási adatait? – tette föl a kérdést Ligeti.
A Transparency jogi igazgatója úgy véli, amennyiben a módosítást elfogadják, az rendkívül kényelmessé teszi az állami vállalatok gazdálkodására vonatkozó adatok eltitkolását. – Üzleti titok eddig is volt, de nem ilyen gumírozott formában – jegyezte meg, hozzátéve: a javaslat a postatörvény, a jegybanktörvény és a paksi titoktörvény legkártékonyabb elemeit ötvözi, a kormányzati jó szándék nyomokban sem érzékelhető benne. – Most nyertünk első fokon egy pert a külügyminisztériummal szemben, ahol a bíróság kimondta: a közérdekű adatok körében föl sem merülhet az üzleti titok fogalma. Mostantól viszont az lesz a főszabály, hogy a polgár ne kíváncsiskodjon – szögezte le Ligeti Miklós.
Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője ugyancsak alaptörvény-ellenesnek tartja a módosítást, amivel szerinte a kabinet az államilag szervezett rablás nyomait próbálja eltakarni. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az információszabadság brutális korlátozásának nevezte a szöveget, amelynek elfogadásával az információszabadságról szóló törvény is sérülne. Schiffer úgy látja, most válik érthetővé, miért nem sikerült új alkotmánybírókat választani a megüresedett helyekre, kevés olyan jogtudós akad ugyanis, aki az ehhez hasonló javaslatokat átengedné.
|
Putyin és Orbán Budapesten: pusmogás-diplomácia
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
„Ha a javaslat hatályba lép, belátható ideig nem tudhatjuk meg például, hogy a miniszterelnök barátjához köthető MET-tel milyen üzleteket kötnek az állami energiacégek. A magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy a törvényjavaslatban emlegetett külügyi érdek nem a putyini Oroszország korrupciós struktúráival való szimbiózis elleplezésének a finomabb megfogalmazása” – írta a módosításról az Átlátszó.
