Az új szabályok alapján – amelyek augusztus 1-jén hatályba is lépnek – mindenkivel szemben gyorsított eljárást kell majd lefolytatni, aki valamely biztonságos harmadik országon keresztül érkezett Magyarországra. A kérelmezők döntő többsége megjárta Görögországot, s 99 százaléka Szerbia felől lépi át a határt.

Rendőrök menekültek után kutatnak a határon Reviczky Zsolt / Népszabadság

Miután a kormány déli szomszédunkat a menekültek számára biztonságosnak tekinti, és ezt valószínűleg hamarosan rendeletben is kimondja, a kérelem elfogadhatóságáról, valamint arról, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei, 15 napon belül határozni kell. Az érintettek ezt követően három napot kapnak arra, hogy fellebbezzenek – és bizonyítsák, hogy a szerb menekültügyi rendszer nem működik –, míg a bíróságnak nyolc napja van az ügy körültekintő és alapos vizsgálatára.

Nem egészen négy hét alatt lezavarhatják tehát az egész eljárást, és közben a menedékkérők gyakorlatilag semmilyen jogi segítségre nem számíthatnak. Akinek van pénze, fogadhatna ügyvédet – néhány nap alatt egy ismeretlen országban erre sem feltétlenül van esély –, illetve maradnak a civil jogvédők, akik kevesen vannak, s nem lehetnek ott mindenütt.

Ráadásul az érintettek bírói meghallgatása sem kötelező, amit nyilván nem is fognak erőltetni, hiszen tolmácsról a bíróságnak kell gondoskodnia, és a költségeket az igazságszolgáltatás szűkös büdzséjéből kell állni. Kivétel, ha valaki őrizetben van, ám őt ekkor általában a fogdán kell felkeresni. Kétséges, hogy az emberi jogi egyezmény szerint ez tisztességes eljárásnak minősül-e. Az új szabályok szerint a menekültek egy részét az eljárás idejére akár be is csukhatják. Az őrizetbe vételre ok lehet, ha a kérelmező személyazonossága nem ismert, vagy a szökés veszélye áll fenn. Okmányok nélkül pedig igen sokan jönnek.