Minden harmadik fiatal elégedetlen
A Millenial Dialogue nemzetközi kutatásból kiderül, hogy az európai fiatalok többsége elégedett az életével, ám a vizsgált négy ország közül Magyarországon érzik magukat a legkevésbé boldognak a 15–34 év közötti fiatalok. Az életükkel elégedetlenek aránya háromszor nagyobb Magyarországon, mint Lengyelországban vagy Bulgáriában, és majdnem ötször magasabb, mint Ausztriában. További magyar sajátosság, hogy van egy törésvonal a 15–34 évesek között, az életkor emelkedésével szignifikánsan csökken az élettel való elégedettség, körülbelül a 24. életév betöltése után.
A magyar fiatalok jövőképe is elmarad a régiós országokétól. Lengyelországban a legoptimistábbak (84 százalék), hazánkban a fiatalok kétharmada bizakodó. Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon a szegényebb, rosszabb körülmények között élő fiatalok a legpesszimistábbak. Fontos tehát számukra az anyagi háttér.
A politikusok korruptak és hazudnak
– A millenniumi generáció ignorálja a hagyományos politikai pártokat – magyarázta Maria Freitas, a FEPS politikai tanácsadója. A Millenial Dialogue projektkoordinátora szerint a 15-34 éves fiatalok másként vesznek részt a közéletben, például önkénteskednek, vagy civil szervezetekben tevékenykednek, de a politikusi pályát teljesen elutasítják.
A magyar fiatalok politika iránti fogékonysága nem csupán önmagában, hanem regionális összevetésben is rendkívül alacsonynak bizonyul. Míg Lengyelországban, Bulgáriában vagy Ausztriában a fiatalok közel felét érdekli a politika, addig hazánkban ez a szám mindössze 28,6%. Szabó Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint ez az eredmény nem meglepő. Korábban egyetemistáktól megkérdezték, hogy mi az első szó, ami a politikáról eszükbe jut. A legnépszerűbb válasz a korrupció, hazugság és a csalás voltak. Az MTA kutatója megjegyezte, hogy amíg a fiatalok így gondolkoznak, addig nem fognak érdeklődni a politika iránt.
Győzne a Jobbik
Hazánk a választási részvételben is lemarad a régió országaitól. Magyarországon a legalacsonyabb a szavazási hajlandóság. A fiatalok 60 százaléka állította, hogy élne választójogával, míg valamivel több mint 20 százaléka maradna távol a szavazástól. A magyar Y-generáció akkor járulna az urnákhoz, ha azt érezné, hogy számít a szavazata, és megbízhat a politikusokban. Ezenkívül fontos számukra a helyi jelöltről szerzett ismeret és az egyes pártok vezetőivel kapcsolatos benyomás.
A kutatás azt is megmutatta, hogy tévképzet az a felvetés, hogy a 15–34 közötti korosztályt fiatalos témákkal lehet megszólítani. Az Y-generáció számára az oktatás, az egészségügy és a munkahelyteremtés a legfontosabb, akárcsak a tőlük idősebb nemzedék számára.
S hogy melyik párt érti meg leginkább a fiatalokat? A kutatás szerint egyértelműen a Jobbik. A válaszadók 35%-a mondta azt, hogy a radikális párt a legmegértőbb, a Fideszt mindössze minden tizedik fiatal gondolja annak. A második helyen a Lehet Más a Politika (LMP) végzett 12%-kal. A Jobbik népszerűségét a fiatalok körében az is jól mutatja, hogy ha csak a 15–34 közötti korosztályon múlna, akkor toronymagasan (53%) nyernének a parlamenti választásokon. A kutatók szerint a Jobbik sikere a fiatalok körében részben annak köszönhető, hogy az Y-generáció úgy érzékeli, hogy a pártban „tiszta, nem korrumpált" emberek dolgoznak.
