Az adatok felvétele és az ujjnyomok rögzítése után kijelölik a befogadó állomást, amelyen jelentkezniük kell. Elvileg Bicskére, Debrecenbe vagy Vámosszabadiba indulnak tehát a menedékkérők, de nehezen lehet ellenőrizni, útközben mi történik. A migránsok döntő többsége már menet közben eltűnik.
Ha a kerítés megállít valakit, ő már Magyarország területén van?
|
A menekülteknek egy kijelölt befogadó állomáson kell jelentkezniük
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A határokra bármilyen technikai eszközt a szomszédos államok csak a saját területükön telepíthetnek, és a kivitelezési munkák során sem léphetik át a határvonalat. Aki eljut a kerítésig vagy felmászik rá, így mindenképpen magyar területen tartózkodik.
Ha valaki tehát ott terjeszt elő akár szóban menekültstátus iránti kérelmet, annak ügyét tisztességes eljárásban kell elbírálni.
Miként döntik el, hogy a menekült számára veszélyt jelent-e a hazatérés?
Amennyiben a hatóságoknak egy külföldi jelzi, hogy hazájában faji, vallási, felekezeti hovatartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetésnek van kitéve, az államnak ezzel foglalkoznia kell már csak nemzetközi egyezmények miatt is. A rendelkezésére álló adatok alapján gyorsan meg lehet állapítani, valóban veszélynek van-e kitéve a menekült. Ha igen, akkor nem lehet kitoloncolni.
Szerbia az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Kúria álláspontja szerint nem biztonságos harmadik ország, míg Görögországot a strasbourgi emberi jogi bíróság találta nem biztonságosnak, így ide menekültkérőket nem lehet visszaküldeni.
De igaz ez Törökországra és Macedóniára is.
Lehet-e ellenőrizni a menedékkérők által bemondott adatokat, ha nincsenek papírok?
Lehet, csak nem könnyű, és mindent nem lehet ellenőrizni. A menekültügyi hatóság egyébként a vizsgálatot pontosan kidolgozott protokoll szerint végzi, és ha a kérelmező nevét, illetve más személyes adatait nem is tudják hitelt érdemlően megállapítani, ahhoz van megfelelő tudás, hogy az elmondott üldöztetést alapos kikérdezéssel ellenőrizzék. Akit hazugságon érnek, mehet haza.
|
A hazai táborok már megteltek
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ha a dublini rendelet alapján egy menekültet felraknak az uniós partnerek egy chartergépre és Magyarországra irányítják, a leszállás után mi történik?
Ez egyszerűen nem következhet be, mert a rendelet szigorú eljárási szabályokat tartalmaz. A menekültet visszaküldeni szándékozó tagállamnak először hivatalosan meg kell keresnie azt az országot, ahol a feltételezése szerint a külföldi először lépett az unió területére. A megkeresett fél megtagadhatja az átvételt, ha érdemben cáfolni tudja, hogy a menekült járt nála. Ez a procedúra hónapokig is eltart.
Ha tömegesen küldik vissza az uniós partnerek a menekülteket, mennyi idő alatt telnek meg a hazai táborok?
Már megteltek. A befogadó állomások elméleti kapacitása mindössze kétezer körül van, és már most is háromezer emberről gondoskodnak – helyenként meglehetősen rossz körülmények között. Ezért vetődött fel a napokban, hogy egy üresen álló egykori laktanyát alakítanának át az elhelyezésükre. Ha mindenkit visszaküldenének, sok tízezer fő elhelyezéséről kellene gondoskodni. Fontos tudni, hogy
azt a menekültet, aki 5 hónapot már kibekkelt egy másik uniós tagállamban, nem lehet visszaküldeni.
Milyen következménye lehetne annak, ha az osztrákok is lezárnák a határt?
A schengeni térségben biztosítani kell a határok szabad átjárhatóságát, vasfüggönyt nem építhetnek, és bár kivételes esetekben ideiglenesen visszaállíthatnák a határőrizetet, de csak a teljes belső határszakaszukon – vagyis például Németország felé is. A magyar határ mentén azonban minden további nélkül fokozhatják a rendőri jelenlétet, és belső joguk, hogy igazoltathatják mindazokat, akiket valamilyen okból gyanúsnak találnak. Menedékkérőt viszont onnan sem lehet minden vizsgálat nélkül visszatoloncolni Magyarországra.
Van központi adatbázis a tagállamokban beadott menedékkérelmekről?
Igen, az Eurodac adatbázisa tartalmazza a kérelmezővel kapcsolatban eljárt tagállamot, a személy nevét, a menedékjog iránti kérelem vagy a feltartóztatás helyét és idejét, valamint az ujjnyomatot.
|
Aki eljut a kerítésig, már magyar területen van
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Hogyan lehet kitoloncolni egy szír menekültet? Felültetik egy menetrend szerinti damaszkuszi járatra? Ki fizeti a kiutasítással kapcsolatos költségeket?
Igen, fel lehet ültetni, feltéve, hogy a nemzetközi és a hazai normák figyelembevételével lefolytatott tisztességes eljárás eredményeként egyértelműen az derül ki, hogy az érintett szír állampolgár nem jogosult semmilyen védelemre. Ebben az esetben a költségeket elvileg a kiutasított személy viseli, ám ha nincs pénze, a magyar államnak kell állnia minden kiadást, beleértve az esetleges kísérő jegyét, napidíját és szállásköltségét is. Ha valahová nincs közvetlen légi kapcsolat, az is elképzelhető, hogy az átszállás helye szerinti hatóság közreműködését kérjék ahhoz, kísérjék át a kiutasított személyt a csatlakozó járathoz.
Milyen kötelességeket ró az országra a héten megtartott EU-csúcs?
Az EU-csúcson megállapodtak abban, hogy az elkövetkező két évben 40 ezer menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más EU-tagállamokba, de nem határoztak meg tagországonként kötelező kvótákat –
vagyis a pár hónapja felmerült brüsszeli terv elbukott.
A tagállamok ugyanakkor elhatározták: 20 ezer további menekültet fogadnak be válságtérségekből, például Szíriából vagy Eritreából. Minden önkéntes alapon történik, így Magyarországnak semmilyen konkrét kötelessége nincs.
