|
Menedékjogi kérelmek száma Magyarországon
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
Nem ide készülnek azonban: statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország továbbra sem célállomás, hanem inkább tranzitország. A menekültügyi eljárás megindítását követő 24 órán belül a kérelmezők mintegy harminc-negyven százalékának egyszerűen nyoma vész, s mire a hatósági döntés megszületne, még többen eltűnnek. Tavaly több mint 24 ezer ügyben azért nem hoztak határozatot, mert az érintettet nem lehetett megtalálni, és az is kérdéses, hogy a folyamatban levő 15 ezer eljárást sikerül-e érdemben lezárni.
Kedves bevándorlók
"Magyarországnak nem érdeke a magyar hagyományoktól idegen tradíciókat hozó gazdasági menekültek befogadása" – mondta még kedden Rogán Antal. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ha fizetőképes külföldiekről van szó, akkor mindjárt más a helyzet. A letelepedési államkötvények tavalyi forgalma mindenesetre erről árulkodik. A menekültkérelmek és az államkötvények összefüggéséről itt olvashatnak részleteket.
A legtöbben Koszovóból jöttek, és míg 2012-ben 226-an, tavaly már 21 és fél ezren voltak. Regisztráltak emellett mintegy 8800 afgánt, 6800 körüli szíriait és nem egészen kilencszáz palesztint is. Ezzel kapcsolatban Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a biztonságosnak talált származási országból érkezőknek gyakorlatilag esélye sincs a menekültstátus elnyerésére. Koszovó pedig ilyen állam, és a kérelmezők nem is arra hivatkoznak – mondta –, hogy például etnikai hovatartozásuk miatt üldöztetésnek lennének kitéve.
|
1000 lakosra jutó menedékkérők száma néhány EU tagállamban 2014. január-november között
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
Az ott élők egészen más okból hagyják el tömegesen a hazájukat: a magyarázat többek között a munkanélküliség, a hajléktalanság, a rossz egészségügyi ellátás. Önmagában viszont az, hogy valaki kilátástalan körülmények között él, nem elegendő ahhoz, hogy bárhol védelemben részesítsék.
Vagyis: Európa gyakorlatilag csak politikai menekülteket fogad, gazdasági menekülteket – Orbán félreérthető szóhasználata szerint gazdasági bevándorlókat – nem.
Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint ebből egyenesen következik, hogy a kérelmezők töredéke maradhat legálisan. Tavaly 240-en kaptak menekültstátust, 236 főt pedig oltalmazottként ismertek el. A főigazgató hozzátette: valószínűleg jóval többen is védelemben részesülhettek volna, hiszen a válságövezetekben sokan tényleg üldöztetésnek lehetnek kitéve – e körbe tartozhatnak többek között az afgánok, a pakisztániak vagy a szírek is –, csakhogy sokan idő előtt eltűntek.
Tízből négy magyar idegenellenes
Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata a bevándorlókról egyértelműen idegenellenes álláspontot tükröz – állítja Sik Endre, a Tárki vezető kutatója. Amúgy a magyarok közel négytizede is így gondolkodik. A magyarok idegenellenességéről készült felmérést korábbi cikkünkben ismertettük.
Magyarországon menekültként legfeljebb néhány ezren élhetnek, és ők a beilleszkedésük elősegítése érdekében két évig támogatást kaphatnak. Tavaly hatszázan kérelmezték, hogy kössenek velük integrációs szerződést – közölte a főigazgató –, amit végül csupán ötszázan írtak alá, csakhogy azóta közülük is jó néhányan elhagyták az országot. Arra a kérdésre, hogy ezek az emberek – és a további tízezrek – hová tűnnek el, Végh Zsuzsanna nem tudott érdemi információkkal szolgálni, mert a mozgásuk követhetetlen.
A főigazgató jelezte ugyanakkor, hogy a migránsokat a külföldi hatóságok sem igazán tudják figyelemmel kísérni. Egy uniós jogszabály szerint azokat, akik Magyarországon léptek a közösség területére, de másutt nyújtanak be menekültkérelmet, vissza lehet küldeni ide. Tavaly nyolcezer ilyen megkeresés érkezett a magyar hatóságokhoz, de végül csak nyolcszáz embert adtak át, mert a többinek nyoma veszett.
A fokozódó migráció egyre nagyobb terhet jelent az országnak
– emelte ki Végh Zsuzsanna. Míg 2012-ben 1,1 milliárdot fordítottak menekültügyre, tavaly erre a célra már 2,6 milliárdot költöttek, hiszen újabb táborokat kellett létesíteni, és több ember ellátásáról kellett gondoskodni.
Milyen gazdasági bevándorlás?
A gazdasági bevándorlás jelensége magyar viszonylatban gyakorlatilag nem létezik. A jobb megélhetés reményében érkezők menedékkérelmét kapásból elutasítják, s el kell hagyniuk az országot – írtuk korábbi háttércikkünkben.
Egy kérdésre válaszolva a főigazgató kijelentette: uniós szinten is érdemes lenne átgondolni a közös menekültpolitikára vonatkozó követelményeket, mert a szabályozás nem a jelenlegi körülményekre készült, például nem veszi figyelembe a tranzitországok sajátos helyzetét.
Végh Zsuzsanna azt is elképzelhetőnek tartja, hogy gyorsítsák az eljárást – ma a menekültstátus iránti kérelem jogerős elbírálásáig több mint hat hónap telik el –, illetve korlátozzák a kérelmezőnek az ország területén való tartózkodási jogát. Ezt például akkor tartaná elképzelhetőnek, ha a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy alaposan vélelmezhető, hogy az érintett rosszhiszeműen jár el.
