A minisztérium igyekszik nagy ívű fejlesztésnek láttatni a programot, a pályázat azonban a valóságban a szemétszállítás összeomlásának megakadályozásáról szól, mivel a különféle különadókkal és díjakkal sújtott, illetve a rezsicsökkentéssel pénzügyileg kivéreztetett hulladékkezelő cégek mára sokmilliárdos adósságállományt halmoztak fel, és sokan közülük az ellehetetlenülés határára jutottak.

Ráadásul július óta immár kizárólag állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú cégek tevékenykedhetnek ezen a területen, az új, egyelőre sokszor eszköztelen szolgáltatókat pedig szintén állami forrásokból kell kistafírozni. Az említett pályázatra átlagosan minden hatodik magyarországi település jelentkezett, vagyis elvben ennyi helyen sodorták veszélybe a kormányzati illetékesek az eddig piaci alapon jelentősebb problémák nélkül működő települési hulladékkezelést.

Segítséget azonban végül összesen 21 – jobbára városi rangú – önkormányzat kapott, a többieket (jellemzően forráshiány miatt) elutasították. Egyebek között Abony, Budaörs, Dunaharaszti, Miskolc, Mórahalom és Nyíregyháza került a nyertesek közé, a szabolcsi megyeszékhely egymaga közel egymilliárdos tőkeinjekcióra szorult.

A kommunálishulladék-szektor cégeinek életét többek között a lerakási díj bevezetésével, az elektronikus útdíjjal, a felügyeleti díjjal és a 27 százalékos áfával nehezítette meg a kormány. Azt ugyanakkor megakadályozta, hogy az állami terhek miatt növekvő költségeikhez a szolgáltatás árát is hozzáigazítsák, sőt, az úgynevezett rezsicsökkentés keretében még csökkenteniük is kellett a lakosságtól kért díjakat.

A hiányzó bevételt most állami forrásokból kell kipótolni, immár többmilliárdos nagyságrendben. A mostani pályázaton több mint egymilliárdot osztottak szét közöttük gyorssegélyként, de van olyan hulladékkezelési konzorcium, amelyet ennek az összegnek a többszörösével kellett a közelmúltban kisegíteni. A július 1-jétől mesterségesen előállított helyzetben fokozatosan kiszorulnak erről a területről a magánvállalkozások. Ugyanakkor Egerben az önkormányzat létrehozott egy új, az előírásoknak már megfelelő vállalatot, amelynek az induláshoz 4,5 milliárd forintos beruházásra volt szüksége.

Ennek 90 százalékát az állam fizette, de az önrész biztosításához is kaptak 363 millió forintot, vagyis a szolgáltatás államosításának szinte teljes költségét az adófizetők állták. A váci régió több településén (például Vácdukán) megszűnt a szelektált hulladék gyűjtőszigetes gyűjtése. Ugyanerről kaptunk hírt az ország több régiójából, például Fonyód térségében a Balaton déli partjáról, egyes székesfehérvári övezetekből, illetve Budapest nagy részéről. A változást többnyire azzal indokolják, hogy a gyűjtőszigetes rendszert felváltja a házhoz menő különgyűjtés.