A külkereskedelmi bank hazai kihelyezései számításaink szerint 2014 óta tovább nőttek. A cégnyilvántartás adatai alapján tavaly kilenc vállalkozás üzletrészére jegyezték be az Eximbank zálogjogát, azzal a céllal, hogy ez valamilyen mértékben garantálja hitelei megtérülését. Számításaink szerint ez minimum 28 milliárdos kihelyezést jelentett – és ez az összeg csak azokat a hiteleket tartalmazza, amelyeknél az üzletrészre zálogjogot jegyeztek be. Érdemes még számba venni azt a tavaly decemberben aláírt szerződést is, amellyel a bank 16 milliárd forintot biztosít két tőkealap-kezelő elindításához. A tavaly megterhelt kilenc vállalkozásból ötnél megállapítható a „kormányközeliség”, ahogy a két alapkezelőről is elmondható ez.
Csaknem 400 millió forintot fog keresni GB&Partners Zrt. a fent említett alapok kezelésével.
A lehetőséget furcsa körülmények közepette nyerték el: az Exim pár napos határidővel írta ki a pályázatot, és nem várt el önerőt sem.
Ahogy arról a Forbes az eredmény nyilvánosságra kerülése előtt beszámolt: mintha eleve a GB&Partners-re szabták volna a feltételeket. A tenderen négyen indultak, de végül ez a cég nyert.
Hitel a Kopaszi-gát és a TV2 megvételére, forrás egy használtgumi-feldolgozó építéséhez, megbízás elemzések készítésére
Garancsi István Az év elején hitelt kapott a Property Market Kft., amely a kormányhoz közeli Videoton-tulajdonos, Garancsi István érdekkörébe tartozik. A megállapodás 52 millió euróról, azaz hozzávetőleg 16,5 milliárd forintról szólt. A cég a Kopaszi-gát megvásárlását finanszírozta a pénzből. Egyes területeket beépítenek, lakóparkot húznak fel. Az állami bank segítsége azért jött különösen jókor a Property Marketnek, mert a kormány a vásárlással lényegében egy időben jelentette be lakásvásárlást ösztönző programját. Az pedig kiteljesítené a projektet, ha Budapest olimpiai pályázata célba érne: a terület ismét felértékelődne.
Gubicza Ágoston Az Eximbank tavaly írt ki pályázatot egy 16 milliárd forintos tőkealapra. A pénzintézet nem közölte hivatalosan, melyik cég kezelheti a pénzt, ám a Forbes úgy értesült, a legesélyesebbnek tartott GB&Partnerts lett a befutó. Nem meglepő, hogy a vállalkozás köthető a kormányzathoz. A GB&Partners ügyvezető partnerének, Gubicza Ágostonnak – aki több áttétellel a cég tulajdonosa is – a felesége Rogán Antal exneje, a miniszter első gyerekének az anyja.
Andy Vajna Médiabefektetést is finanszírozott már a nem éppen erre a célra létrehozott Eximbank. A Heti Válasz írása nyomán derült ki: a csatornát megvásárló Andy Vajna-érdekeltség, a Magyar Broadcasting Co. 6,7 milliárd forint hitelt kapott a pénzintézettől. A szerződést november 27-én írták alá, két héttel azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter „a leghatározottabban visszautasította” azokat az ellenzéki vádat, amelyek szerint az Eximbank „a kormányfőközeli oligarchák kifizetőhelye” lenne. Az Exim pénze ugyanakkor kevés lett volna boldogsághoz, miután az üzlet nagyságát 18-20 milliárdosra teszik a piacon. Később kiderült, hogy az OTP Bank is adott pénzt a filmügyi biztosnak a tranzakcióhoz. A Népszabadság értesülését a Magyar Broadcasting megerősítette, ám a hitel nagyáságról nem beszéltek.
Csányi Sándor Az OTP-vezérhez köthető beruházás is szerepel az Exim hitelkihelyezési listáján. A Homatech Recycling Zrt. használtgumi-feldolgozót hozna létre. Bár a cég üzleti tevékenysége a határon belül zajlana, az Exim adott hitelt a projekthez. Az üzem Százhalombattán létesült volna, de a környezet miatt aggódó civilek tiltakozása ezt meghiúsította. Csányi az Akadémiát kérte föl a beruházás felülvizsgálatára.
Századvég Az említetteknél jóval szerényebb az az összeg, amely a Századvég számlájára folyik majd be. A VS.hu írása szerint a kormányközeli gazdaságkutató az elmúlt év végén az Eximbank és az Exporthitel Biztosító megbízását is elnyerte. Az előző szervezetnek 24,2, míg az utóbbinak 24,4 millió forintért „üzleti stratégiát és termékfejlesztési irányokat megalapozó piaci elemzést” készítenek majd.
A nyertes vállalkozás Gubicza Ágoston és Boris Mihály tulajdonában van: az előbbi neveli Rogán Antal első házasságból született gyerekét, az utóbbi ugyanabban a budai lakóparkban lakik, ahol a miniszter és az Exim igazgatóhelyettese, Puskás András, aki korábban Rogán alpolgármestere volt a Belvárosban.
A 2013-as törvénymódosítás ellenére az állami bank fő profilja továbbra is a külkereskedelem támogatása, így nehezen érthető, miért szállt be több budapesti ingatlanfejlesztésbe. A cégbírósági dokumentumok szerint 2015-ben három nagy értékű belvárosi ingatlan megvásárlásában is segédkezett.
A DVM Group tavaly vette meg a Szervita téren lévő garázst, továbbá egy-egy irodaházat a Fehér Hajó utcában és a Váci utcában. Az utóbbi egy neves épület, itt működött az első magyar takarékpénztár, majd a tőzsde. Az épület nagyon jó állapotban van, nemrég kulcsrakészre felújították, de a beruházó tönkrement. Mindhárom ingatlan az eredeti fejlesztést hitelező Unicredit Banké lett, amely továbbadott rajtuk: ebbe az üzletbe szállt be az Exim. A tulajdoni lapok szerint a megvett ingatlanokra tavaly összesen 2,4 milliárd forint (7,7 millió euró) értékben jegyzett be jelzálogot az állami pénzintézet. Hozzávetőlegesen ennyivel segíthette az ügyletet, amelyek megtérülése az ingatlanok elhelyezkedése, állapota alapján garantált – akár továbbadják, akár bérbe adják.
|
Az Exim budapesti, Nagymező utcai központja
Teknős Miklós / Népszabadság |
Korábban ez a csoport végezte annak az Eiffel Palace nevű irodaháznak a felújítását, amelyet végül bruttó 17 milliárdért – jóval a piaci ár felett – a Magyar Nemzeti Banknak adott el. A DVM-csoporthoz tartozó Eiffel Palace Kft. – amelynek egy ciprusi offshore társaság a tulajdonosa – tavaly 2,9 milliárdos osztalékot termelt. A jegybanki ügyletet vizsgáló jegybanki felügyelőbizottság (fb) jobbikos tagja pár hete azt állította: a DVM-csoport magyar ügyvezetői a ciprusi cég valódi tulajdonosai, ők lehetnek az MNB-s ügylet haszonélvezői. A frissen megszerzett három belvárosi épület közül egyébként kettőt az Eiffel Kft. vásárolt meg, tehát az állami bank egy offshore-hátterű céggel szerződött.
A cégbíróságon átböngészett szerződéseket összehasonlítva megállapítottuk:
ingatlanfejlesztésre a legnagyobb hitelt Orbán Viktor jó ismerőse, a Videoton elnöke, Garancsi István kapta.
Építési vállalkozásai 52 millió eurós (mintegy 16,5 milliárd forintos) állami kölcsönből fejleszthetik a fővárosi Kopaszi-gátat. Így pont akkor húzhatnak fel új lakóparkot, amikor a kormány bevezeti a tízmilliós otthonteremtési támogatást. Garancsinak így sem a tőke előteremtésével, sem az értékesítéssel nem lesz gondja.
Részben eximes hitelből vehette meg a miniszterelnökkel és Rogánnal jó viszonyt ápoló Andrew G. Vajna is a TV2-t:
a kormánybiztos erre az ügyletre 6,7 milliárdot kapott. A fenti cégeknek alig van közük az exporthoz: a 2014-es bevételük mindössze 2 százaléka származott külföldről. Nehezen érthető tehát, miért akarja javítani az állami bank „a nemzetközi versenyképességüket”.
Ugyanakkor a többi, eximes záloggal terhelt cég rendszerint olyan beruházást hajt végre, amellyel valóban exporttevékenységüket erősítik. Főleg olyan vállalkozásokról van szó, amelyek itthon gyártott termékeiket – napelemeket, élelmiszert, acélt – külhonban adnák el. Vagy legalább a külföldi turistáknak építenek hoteleket. Ugyanakkor ezek között is akad néhány cég, amelynél kimutatható a kormánypárti kapcsolat. Tiszapüspökiben az a Kárpáti László építhet gabonafeldolgozót, aki korábban előnyös üzleteket kötött Baja fideszes vezetésével. Az egyik egyiptomi hátterű fővárosi hotelfejlesztésben pedig feltűnik az a Muszka Sándor ügyvéd, aki korábban a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő vállalkozásokat is segítette.
Bár az Exim hitelei esetén valóban nem beszélhetünk közvetlen kormányzati támogatásról, tény, hogy a bank jelentős nagyságú közpénzt forgat. Tavaly 10,9 milliárdos, 2014 végén pedig 30 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a kormány a banknál – a költségvetésből.
Az Exim évek óta azzal hárítja a hitelezési tevékenységére vonatkozó kérdéseket, hogy az ügyletek banktitoknak számítanak, a cégnyilvántartást kezelő Opten Kft.-től kértünk információkat. A társaság leválogatta azokat a cégeket, amelyeket záloggal terhelt a pénzintézet. Mivel a cégek kötelesek megindokolni, miért zálogosítják el a vagyonukat, mindnyájan beadták a cégbíróságra az Eximmel kötött szerződésük kivonatát, amely a legtöbb esetben tartalmazza a hitel nagyságát is. A két tőkealap esetén pedig maga a bank közölte az összeget. Ez alapján összesen 60,8 milliárd forintos belföldi kihelyezést számoltunk össze a 2014 novembere és 2015 decembere közötti időszakból. Volt, aki nem adta meg a hitel összegét, ám a hírekben szerepelt a beruházásuk összköltsége. Ezt figyelembe véve, illetve az alapján, hogy az üzletrészek mekkora hányadát terhelte meg a bank, további 3 milliárdos hitelkihelyezéssel számoltunk.
Kivételt képez a tiszapüspöki fejlesztés, ahol a becsléshez is kevés volt információ. Ám ha itt az Exim hitele legalább olyan nagy, mint a nyilvánosságra hozott 9 milliárdos közvetlen állami támogatás, akkor ki lehet jelenteni, hogy a záloggal biztosított belföldi kölcsönök több mint fele a törvénymódosítás óta „kormányközeli” cégnél landolt. De a 41 milliárdos összeg akkor is figyelemre méltó, ha a vezérigazgató januári nyilatkozatát vesszük alapul: Urbán Zsolt szerint 2015-ben külföldre és belföldre, közvetlenül vagy más bankokon keresztül összesen 397 milliárd forintot helyeztek ki.
Nemzetközi példák a bújtatott támogatásokra
Több mint hatvan olyan bank működik világszerte, amely külkereskedelmi tevékenységhez nyújt támogatást, ezek közül több mint negyvenet nemzetállamok tartanak fenn. Céljuk, hogy segítsék saját iparukat, gazdaságukat a nemzetközi porondon. Ez többféleképpen történhet: elsősorban kedvezményes hitelt nyújtanak a külföldi vásárlónak, hogy meg tudja venni az árut, esetleg a hazai gyártónak adnak pénzt a fejlesztésekhez.
Az export-import bankok hitelgaranciával és -biztosítással is segítenek. Működésüket sok vita is kíséri, hiszen a nemzetállamok gyakran arra használják e bankokat, hogy előnyhöz jussanak a világkereskedelemben, azaz egyszerűen bújtatott állami támogatásként alkalmazzák. Amiatt is kritizálják őket, hogy a hitelt gyakran szegény, fejlődő államokra „tukmálják rá”, hogy megvehessék termékeiket, azok viszont így súlyosan eladósodnak. E bankok működése miatt nemzetközi súrlódások is voltak, ezért mára az OECD keretein belül is születtek megállapodások a hitelezési gyakorlatukról, és az EU is szabályozza az export-import bankok működését.
A magyar Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 1994-ben jött létre, tulajdonosa a magyar állam. Tulajdonosi jogait mindig az a miniszter gyakorolja, akinek portfóliójához a külgazdaság tartozik. Jelenleg ez a Külügyi- és Külgazdasági Minisztérium. Az intézményt létrehozó törvény szerint az Exim „a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz” kapcsolódva végez tevékenységet.
A bank honlapjáról nem derül ki, hogy külgazdasági és exporttevékenységen kívül mást is támogatna. E szerint az Exim célja, hogy „a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson, gazdaságpolitikai ösztönző eszközként támogassa a hazai exportáló vállalkozásokat, elősegítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését”. Az Exim emellett különösen olyan kockázatokat finanszíroz és biztosít, amelyeket a kereskedelmi bankok nem képesek vállalni. (K. A.)
Rogán jobbkeze
 |
Puskás András
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Puskás András 2014 júniusában, három hónappal az önkormányzati választás előtt váratlanul távozott a belvárosi önkormányzattól, ahol Rogán Antal helyettese volt. Puskás hamarosan az akkor még Eximbank néven működő társaság vezérigazgató-helyettese lett. Nem tűnik merészségnek azt állítani, hogy feladatköre mit sem változott: Rogán jobbkeze.
Puskás nemcsak hogy egy 166 négyzetméteres lakást birtokol feleségével közösen a kabinetminiszter otthonául is szolgáló II. kerületi Pasa Parkban, neje ugyanott Rogán feleségével osztozik egy 141 négyzetméteres ingatlanon. 2014-ben alpolgármesterként egy még a hazai politikusi mezőnyben is zavarba ejtő léptékű, 76 millió forintos – magánszemélyektől származó – kölcsönről számolt be vagyonnyilatkozatában. Bár akkoriban arról szóltak a hírek, hogy Puskást a Belvárosban folyó ügyek miatt kellett kimenekíteni az önkormányzattól, a jogi helyzet úgy áll, hogy csak Rogán egykori jegyzőjéig, Rónaszéki Lászlóig ért el büntetőügy. (Ellene tavaly decemberben vádat emeltek hivatali visszaélés miatt, miután egy belvárosi étterem tulajdonosa kenőpénzzel igyekezett biztosítani vendéglátóhelyének éjszakai nyitva tartását. A volt jegyzőhöz a magas beosztású rendőrök megvesztegetésével vádolt Vizoviczki László elleni nyomozás révén jutottak el a rendőrök.) Puskás egyébként egy őszi kormányhatározatot kihasználva havonta bruttó 4,6 millió forintot keres az Exim második embereként, s ezzel a legjobban fizetett állami cégvezetők egyikének számít. (Bita Dániel)
A cikk elkészítésében közreműködött: Ábrahám Ambrus, Kőműves Anita, Varga G. Gábor
