Ráadásul a különbség javarészt nem befizetésekből fakad, hanem abból, hogy egyes esetekben a bíróság döntése nyomán csökkentették a követelt összeget. A kincstár közlése szerint a NAV egyéni jelöltektől 27 millió forintot tudott behajtani, az LMP pedig önként, pontosan befizette a kirótt egymilliós bírságot.
Jelenleg 230 egykori képviselőjelölttől követelnek 249,8 millió forintot. Emellett az Összefogás Párt 57, a Seres Mária Szövetségesei 56, az Új Magyarország Párt 47, az Együtt 2014 Párt 36, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 45, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 61, a Zöldek Pártja 43, az Új Dimenzió Párt 33,9 millió forinttal és kamataival tartozik.
A Magyar Nemzet írta meg, hogy a Seres Mária Szövetségesei majd harminc jelöltjét „rabosították", míg lapunk tudta meg, hogy az Új Magyarország Párt elnökét gyanúsítottként hallgatták ki a költségvetési csalás gyanúja miatt indult ügyben.
|
Bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet már gyanúsítottként hallgattak ki Kurucz Árpád / Archiv |
A visszakövetelt pénz behajtásának esélyeiről az adóhatóság és a kincstár sem kívánt nyilatkozni, de annyit megtudtunk: „egyéni jelöltek és pártok esetében is történt visszajelzés a NAV részéről behajthatatlanságról". Akad más kapaszkodó is, ami alapján megjósolható a behajtások végeredménye.
A kampánytámogatással és a választási bírsággal adós pártok és jelöltek köre között nagy az átfedés. Az pedig tudható, hogy a bírság miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett.
Míg a behajthatatlan kampánytámogatás konkrét veszteséget jelent az államnak, addig csak „bevételkiesésként" jelenik meg
az a majdnem kétmilliárd forintnyi választási bírság, amire másfél éve hiába vár a választási iroda.
Bár a választási szabálytalanságok szankcionálásának módját és a büntetés nagyságrendjét sokan sokszor bírálták (egyetlen vissza nem vitt választási ív mintegy 50 ezer forint bírságot „ért"), mégis sokat elárul a hazai közállapotokról a kirótt és be nem fizetett bírság nagyságrendje. Különösen annak fényében, hogy az érintettek az országgyűlési választáson induló, tehát legalábbis elvben a parlamentbe készülő pártok, képviselőjelöltek.
A NAV lapunk érdeklődésére azt közölte, hogy 127 adós ellen van folyamatban végrehajtási eljárás, és összesen 803 millió forint választási bírsággal tartoznak. Ez a szám első pillantásra meglepő lehet, hiszen az adóhatóság még idén májusban is csaknem kétmilliárd forint bírságot követelt.
Szó sincs azonban arról, hogy a különbözetet időközben befizették volna a megbírságoltak: a választási iroda tájékoztatása szerint másfél év alatt összesen csupán 45 millió forintot utaltak át részükre, s ebben már benne van az tízmillió forint is, amit a NAV-nak sikerült behajtania. A fennmaradó majd 1,2 milliárd – információink szerint – azért nem szerepel az adóhatóság nyilvántartásában, mert
ezt az összeget már „behajthatatlannak" tartja.
Bár a NAV lezárná ezeket a behajtási eljárásokat, a választási iroda ezt nem engedheti. Afféle hivatali örökmozgó ez: az adóhatóság a szabályok szerint lezárja a reménytelen aktákat, az NVI pedig más szabályok szerint rendre újranyittatja azokat. Sikerre azonban nincs esély, hiszen az adósok 90 százalékának hivatalosan semmije sincs.