– Akad olyan felsorolás, ahol tévesen minden úti célhoz ugyanazt a jelzést festették fel. Az Istállós-kő és Tar-kői-kőfülke a letett irányítótábla pontjához képest nem ugyanabban az irányban van, hanem inkább ellentétesen. A Bél-kő, az Istállós-kő, a cserepes-kői barlangszállás is három különböző irányban van, az ennek ellentmondó tábla egy forgalmas turistaút-csomópontban informálja félre a helyismerettel nem rendelkezőket.
Ráadásul a Tar-kői-kőfülke szigorúan védett, oda nem is vezet turistaút – abból, hogy mégis jeleztek ilyet, az látszik, hogy talán még a Bükki Nemzeti Parkkal sem egyeztettek a táblák kihelyezése előtt – mondja. Kérdésünkre, hogy tapasztalata szerint milyen arányban találhatók hibás információs táblák az általa gyakran végigjárt helyeken, azt válaszolta: majdnem minden második útbaigazító jel tartalmaz megtévesztő információt.
A Heves megyei természetbarát civil szervezetek is megkeresték a táblák ügyében a Magyar Természetjáró Szövetséget (MTSZ), ahonnan azt a választ kapták: örömmel veszik, ha valaki bekapcsolódik a kihelyezett táblák ellenőrzésébe, az esetleges hibák kijavításába. „Első körben most nem lesz mód arra, hogy teljesen új táblákat helyezzünk ki, csak a valódi hibákat szeretnénk javítani. Azonban a létrejött táblázási rendszert szeretnénk kiterjeszteni a jövőben. Ebbe a munkába is bárki bekapcsolódhat” – írták válaszul.
Persze célravezetőbb lett volna mindezt megelőzni, és körültekintőbben kitáblázni a turistautakat, annál is inkább, mert a pénzhiány ezúttal nem volt akadálya a minőségi munkának. Az Átlátszó számolt be róla nemrég, hogy 2012 májusa óta, vagyis mióta a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István vállalkozó az elnök, 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutottak konzorciumban, és csak 2013-ban 77 millió forint adományt kaptak állami cégektől. Az oldal szerint feltűnő, hogy Garancsi megválasztása előtt a szövetség nem nyert uniós forrást, az ellenkezőjének legalábbis nincs nyoma az állami adatbázisban. A regnálása óta eltelt időszakban viszont pörögnek a pénzek. Közel 336 ezer forint uniós forrás jut a 2500 kilométer hosszú országos kékkör (korábban kéktúra) minden egyes kilométerére.
Az MTSZ az Átlátszó érdeklődésére közölte, hogy a pénzek jó részét 21 tagú konzorciumban nyerték, általában erdőgazdaságokkal, civil szervezetekkel együttműködve. Ennek része volt a kékkör teljes nyomvonalának jelzésfestése, a nyomvonal mentén mintegy kilencezer irányító- és információs tábla elhelyezése is. A Közbeszerzési Értesítő szerint az információs táblák egy részét a Pilisi Parkerdő Zrt. szerezte be és telepítette.
A bükki tapasztalatokból kiindulva kérdéses, hogy az országszerte kihelyezett kilencezer új információs tábla egyike-másika milyen irányba vezeti majd az erdőjáró embereket. Miként az egyik túravezető lapunknak fogalmazott: ha valaki most csak ezek alapján akar tájékozódni, „nagyon megszívhatja”.
