galéria megtekintése

Milliárdokkal lóg az állam a cserbenhagyott utasoknak

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 21. számában
jelent meg.


Varga G. Gábor
Népszabadság

Igen nagy, milliárdos kártérítéssel tartozik az állam azoknak az utazóknak, akik olyan utazási irodával kötöttek megállapodást, amely csődbe ment, s a vagyoni biztosítéka nem volt elég a befizetett pénz egészének visszaadására. Egy jogerős ítélet értelmében azok követelhetik jussukat, akik az elmúlt öt évben jártak pórul.

Immár jogerős bírósági ítélet rendelkezik arról, hogy az állam köteles megfizetni mindazoknak a kárát, akik valamely utazási iroda csődje után nem kapták vissza teljes egészében a befizetett pénzüket. A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett ítélete az 5 Kontinens Utazási Iroda néhány ügyfele számára állapította meg az állam kártérítési kötelezettségét – tájékoztatta lapunkat Salamon András, az utasok ügyvédje. Ők az iroda csődjekor csak a pénzük 22 százalékát kapták vissza, ezért fordultak bírósághoz. Az ítélet jogerős, s további pereket generálhat, hiszen ez alapján mindazok követelhetnek az államtól kártérítést, akik az ötéves elévülési időn belül vesztettek rajta egy-egy utazási iroda csődjén.

Várakozó utasok 2012 decemberében a a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A vagyoni biztosíték a Malév-csőd károsultjaira nem vonatkozik
Várakozó utasok 2012 decemberében a a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A vagyoni biztosíték a Malév-csőd károsultjaira nem vonatkozik
Mihádák Zoltán / MTI

Aeroviva, 5 Kontinens, Bella Tours, Sopianae Tours, Quitt Tours, Fiesta Travel, Horváth Tours... Hogy összesen mekkora kártérítési kötelezettséget jelent az államnak, ha a felsorolt irodák pórul járt ügyfelei közül mindenki bírósághoz fordul, még nem tudni. Például csak az Aeroviva által hátrahagyott kárigény milliárdos nagyságrendű. Ha egy utazási iroda csődbe megy, a vagyoni biztosítékot szolgáltató biztosító előbb begyűjti a kárigényeket, majd megnézi, hogy az adott „kaució” elegendő-e ezek teljes kielégítésére. Ha igen, fizet, ha nem, mindenki egyenlő arányban, a kárigénye egy hányadát kapja meg. A vagyoni biztosíték csak a szervezett útra (utazást és szállást magában foglaló csomagok) befizetők számára nyújt fedezetet, tehát például a Malév-csőd károsultjaira nem vonatkozik, akkor sem, ha irodától vették a repülőjegyet.

 

Az ítélőtábla döntése értelmében a magyar államnak azért kell helytállnia, mert a törvényhozás annak idején rosszul ültette át a magyar jogrendbe azt az uniós irányelvet, amely szerint csőd esetén az utazási irodák vagyoni biztosítékának elégnek kell lennie az összes részvételi díj teljes visszafizetésére, valamint a külföldről való hazajutásra. Idetartozik, hogy az Európai Bíróság nemrégiben megállapította, hogy ellentétes az uniós joggal, ha az irodák vagyoni biztosítékáról rendelkező jogszabály nem garantálja ezt – mondta lapunknak Salamon András.

Mindenki egyenlő arányban
Mindenki egyenlő arányban
Mihádák Zoltán / MTI

Márpedig a magyar jog nem nyújt elég biztosítékot. A döntés kimondta: ha egy tagállam nem megfelelően ültet át a jogrendjébe egy uniós szabályt, akkor a felelőssége olyan súlyosnak tekinthető, hogy köteles az ezzel okozott kár megtérítésére. Magyarországon még mindig az az 1996-os jogszabály van érvényben, amely igencsak bonyolult szabályok szerint az utazási irodák korábbi forgalmához köti a biztosítótársaságoknál elhelyezett pénzügyi biztosíték összegét – magyarázza Salamon András.

Az 5 Kontinens utasainak perében született jogerős ítélet a többi hasonló ügyben is irányadó, így már ma is az lesz, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tárgyalni kezdik az Aeroviva hat ügyfelének ügyét, aki ugyanis a befizetett pénzének csupán az ötven százalékát kapta vissza.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.