galéria megtekintése

A jussukat akarják, nem alamizsnát

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 24. számában
jelent meg.

Czene Gábor
Népszabadság

Késedelmi kamatként csaknem 160 millió forintot fizet a magyar állam az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Az egyházi státuszától jogsértően megfosztott közösség összesen több mint 1,2 milliárd forintos kártalanítást kap. Így sem sikerült minden vitatott kérdésben megállapodni a kormánnyal, a testvérközösség – másokhoz hasonlóan – újra Strasbourghoz fordul.

A fideszes kormány idején elfogadott, Semjén Zsolt által kodifikációs (jogalkotási) remekműnek nevezett új egyházi törvényről kiderült, hogy fércmunka. Az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobta a jogszabályt. Kétségkívül léteztek olyan üzleti vállalkozások, civil szervezetek – sőt: szélsőjobbos csoportok –, amelyek gazdasági előnyök miatt alakítottak egyházat.

A fideszes törvényi rostán azonban nem csupán a „vallási köntösbe bújt álegyházak”, hanem valódi vallási közösségek is fennakadtak.

Tizenhat keresztény, buddhista és zsidó szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az erkölcsi veszteségen túl anyagi károkat is elszenvedtek. Hisz egyházi egyszázalékos felajánlásokra és azok állami kiegészítésére vagy intézmények utáni kiegészítő normatívára csak egyházi státusszal rendelkező szervezetek jogosultak.

 

Strasbourg igazat adott a panaszosoknak: kimondta, hogy vallási kérdésekben a kormány megsértette a semlegesség, valamint a diszkrimináció tilalmának elvét. A nemzetközi bíróság – elutasítva a kormány fellebbezését – kártalanításra kötelezte a magyar államot.

Soltész Miklós államtitkár a kormányközeli Napi Gazdaságnak nyilatkozva közölte, hogy a tizenhat érintett egyház közül nyolccal már megállapodtak, a többiekkel az állam folytatja a pereskedést. A kártérítés összege mintegy húszmilliárdot tesz ki – vette át a Napi Gazdaság azt az adatot, amelyet korábban a Magyar Nemzet dobott be. Reálisan nézve ennek a töredékéről, igaz, valóban milliárdos nagyságrendről van szó: becsülhetően három-négymilliárd forintról.

Karsai Dániel hat vallási közösség jogi képviseletét látja el. A tárgyalások során úgy tapasztalta, hogy a kormány – elkerülendő az újabb fiaskót – tényleg próbált megegyezni, ám ez nem sikerült maradéktalanul. A Karsai által képviselt hat egyházból néggyel létrejött a megállapodás, kettővel viszont csak részmegállapodás született.

Utóbbi két vallási közösség ismét beadvánnyal fordul Strasbourghoz.

Felhatalmazás hiányában Karsai konkrét összegekről nem beszélt, a jobboldali sajtóban említett húszmilliárdot azonban jókora túlzásnak tartja.

A tizenhat kárvallott egyház közül legismertebb az Iványi Gábor metodista lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A strasbourgi bíróság azt is kifogásolta, hogy politikai döntés függvénye az egyházi rang elnyerése. Iványiék példája jól mutatja, hogy ez mennyire így van. A testvérközösség annak ellenére sem kapta vissza egyházi státuszát, hogy mindenben megfelelt a lényegesen szigorított törvényi feltételeknek.

Iványi Gábor és társai néhány éve Ózdon is segítettek, amikor a hatóság lezárta a kutakat
Iványi Gábor és társai néhány éve Ózdon is segítettek, amikor a hatóság lezárta a kutakat
Konyhás István / Népszabadság

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a lapunk rendelkezésére bocsátott megállapodás szerint több mint 1,2 milliárd forintos jóvátételt kap. A legnagyobb tételt az a közel 740 millió forint jelenti, amelyet az egyház szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményeinek elmaradt járandóságaként fizet ki utólag az állam. A testvérközösséget majdnem 160 milliós késedelmi kamat is megilleti.

A megállapodás jelen esetben is csak részleges. A testvérközösséget az elmúlt években a kifejezetten egyházak számára kiírt pályázatokból is kizárták, az ezért fizetett kárpótlásról nem sikerült megegyezni a kormánnyal. Ebben az ügyben „visszamegyünk az Emberi Jogok Európai Bíróságához” – tájékoztatta lapunkat Tordai Csaba, az egyház képviselője.

Az egyházi törvény legújabb módosítása várhatóan az ősszel kerül a parlament elé, a javaslat tartalmáról semmit sem lehet tudni. Karsai Dániel hangsúlyozta, hogy

nem elegendő pusztán anyagi kérdésekre koncentrálni:

ahhoz, hogy a magyar törvényhozás eleget tegyen Strasbourg elvárásainak, az egyházként való elismerés feltételein is változtatni kell.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.