Strasbourg igazat adott a panaszosoknak: kimondta, hogy vallási kérdésekben a kormány megsértette a semlegesség, valamint a diszkrimináció tilalmának elvét. A nemzetközi bíróság – elutasítva a kormány fellebbezését – kártalanításra kötelezte a magyar államot.
Soltész Miklós államtitkár a kormányközeli Napi Gazdaságnak nyilatkozva közölte, hogy a tizenhat érintett egyház közül nyolccal már megállapodtak, a többiekkel az állam folytatja a pereskedést. A kártérítés összege mintegy húszmilliárdot tesz ki – vette át a Napi Gazdaság azt az adatot, amelyet korábban a Magyar Nemzet dobott be. Reálisan nézve ennek a töredékéről, igaz, valóban milliárdos nagyságrendről van szó: becsülhetően három-négymilliárd forintról.
Karsai Dániel hat vallási közösség jogi képviseletét látja el. A tárgyalások során úgy tapasztalta, hogy a kormány – elkerülendő az újabb fiaskót – tényleg próbált megegyezni, ám ez nem sikerült maradéktalanul. A Karsai által képviselt hat egyházból néggyel létrejött a megállapodás, kettővel viszont csak részmegállapodás született.
Utóbbi két vallási közösség ismét beadvánnyal fordul Strasbourghoz.
Felhatalmazás hiányában Karsai konkrét összegekről nem beszélt, a jobboldali sajtóban említett húszmilliárdot azonban jókora túlzásnak tartja.
A tizenhat kárvallott egyház közül legismertebb az Iványi Gábor metodista lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A strasbourgi bíróság azt is kifogásolta, hogy politikai döntés függvénye az egyházi rang elnyerése. Iványiék példája jól mutatja, hogy ez mennyire így van. A testvérközösség annak ellenére sem kapta vissza egyházi státuszát, hogy mindenben megfelelt a lényegesen szigorított törvényi feltételeknek.
|
Iványi Gábor és társai néhány éve Ózdon is segítettek, amikor a hatóság lezárta a kutakat
Konyhás István / Népszabadság
|
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a lapunk rendelkezésére bocsátott megállapodás szerint több mint 1,2 milliárd forintos jóvátételt kap. A legnagyobb tételt az a közel 740 millió forint jelenti, amelyet az egyház szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményeinek elmaradt járandóságaként fizet ki utólag az állam. A testvérközösséget majdnem 160 milliós késedelmi kamat is megilleti.
A megállapodás jelen esetben is csak részleges. A testvérközösséget az elmúlt években a kifejezetten egyházak számára kiírt pályázatokból is kizárták, az ezért fizetett kárpótlásról nem sikerült megegyezni a kormánnyal. Ebben az ügyben „visszamegyünk az Emberi Jogok Európai Bíróságához” – tájékoztatta lapunkat Tordai Csaba, az egyház képviselője.
Az egyházi törvény legújabb módosítása várhatóan az ősszel kerül a parlament elé, a javaslat tartalmáról semmit sem lehet tudni. Karsai Dániel hangsúlyozta, hogy
nem elegendő pusztán anyagi kérdésekre koncentrálni:
ahhoz, hogy a magyar törvényhozás eleget tegyen Strasbourg elvárásainak, az egyházként való elismerés feltételein is változtatni kell.
