Egyelőre csak az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke, Rubovszky György – illetve Kövér László házelnök – tudja, hogy pontosan mi szerepel abban az ügyészségi átiratban, amelyben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a vádhatóság. A Népszabadság megtudta, hogy egyelőre egyik bizottsági tag sem kapta meg a dokumentum másolatát, és úgy tűnik, nem is fogja. Rubovszky György ugyanis lapunk érdeklődésére azt mondta: az iratot az irodájában olvashatják majd el az érintettek, de másolatot senki nem fog kapni, mert korábban volt már rá példa, hogy komplett vádiratot osztott szét a képviselők között, annak tartalma pedig másnap a sajtónál landolt. Rubovszky kérdésünkre hozzátette: a szerdai bizottsági ülésen egyelőre nem szerepel még napirendi pontként a volt kormányfő ügye. Előzetesen személyesen szeretne egyeztetni Gyurcsánnyal, hogy melyik időpontban lenne számára megfelelő a részvétel; ennek biztosítására ugyanis a házszabály kötelezi a testületet. Úgy tudjuk, a bizottságnak hivatalosan harminc napja van az ügy elbírálására.

A döntést – amely, miután Gyurcsány maga is kérte kiadását, elég egyértelmű lesz – egyelőre hátráltatja, hogy a volt kormányfő azt kérte: a teljes folyamat legyen nyilvános. A hatályos házszabály értelmében ugyanis a mentelmi ügyeket vizsgáló bizottság ülései zártak. Az MSZP ezzel kapcsolatban megtette már javaslatát, a házbizottság hétfőn tárgyalt is róla, de nem jutottak előre a megoldásban. Úgy tudjuk, komoly fejtörést okozott a politikusoknak, hogy lehet-e nyilvános az ülés és a folyamat vagy sem. A döntést ezügyben elhalasztották és szakértők bevonását kezdeményezték, legkorábban csütörtökön történhet előrelépés az ügyben.

A szerdai mentelmi bizottsági ülésen tehát nem szerepel a napirenden az ügy, a hivatalos tájékoztató szerint többek között a jobbikos Sneider Tamás és Vágó Sebestyén mentelmi joga megsértésére vonatkozó bejelentés tárgyalása folyik majd, de dönteni fognak Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mentelmi ügyében is, akiknek kiadását rágalmazás vétsége miatt kérték.

Ami a házszabályt és a mentelmi ügyeket illeti, ahhoz, hogy nyilvános legyen a mentelmi bizottság ülése, házszabálytól való eltérésre van szükség, amihez pedig a jelenlévő képviselők nyolcvan százalékának támogatása szükséges. Vagyis, ha még meg is találnák a jogi lehetőséget rá, nem biztos, hogy a T. Ház engedni fogja azt. S miután a mentelmi bizottság döntésével meg kell várni, míg a nyilvánossági kérdés körüli huzavona lezárul; a következő egy hétben nem várható érdemi döntés Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát illetően. A házszabály egyébként arról konkrétan nem rendelkezik, hogy a vonatkozó ügyészségi, vagy vádhatósági iratokat a bizottság elnöke titkosan kezelheti, azokat pedig nem kell másolatban biztosítania a képviselőknek.

Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság korábbi szocialista elnöke lapunk érdeklődésére azt mondta: korábban nem volt pontos szabályozása az iratkezelésnek, egy időben még az érintett sem tekinthetett bele a vonatkozó iratokba, ezen épp a szocialisták idején változtattak. „A keményebb ügyeknél valóban csak a helyszínen lehetett betekinteni a dokumentumokba a mi időnkben is, másolatot nem adtunk ki. Az érintett viszont eldöntheti, hogy mit tesz vele. Vagyis, ha úgy dönt, kiadhatja a nyilvánosságnak”- tette hozzá az egykori parlamenti képviselő.

Gyurcsány Ferenc a Népszabadság kérdésére megerősítette, hogy az ügyében minden dokumentumot és iratot, ahogyan a teljes eljárást is szeretné a nyilvánossággal megosztani, ezért arra kéri Rubovszky Györgyöt is, hogy mielőbb tegye elérhetővé az ügyészségi kikérőt.