Ötnapos sztrájkot hirdetett a Volán-társaságoknál dolgozókat tömörítő Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) a jövő hétre, mivel az 5,2 százalékos bérkövetelésükkel szemben a munkáltató alig 2,4 százalékra tett javaslatot. A sztrájk idején a dél-dunántúli járatok tíz százaléka marad ki. Bár az érdekképviselet maga is érzi, hogy ez meglehetősen csekély erejű nyomásgyakorlás, de legalább jelzés.

Az eddigi utolsó BKV-sztrájkot 2010 januárjában tartották. Úgy tűnik, a következőre még várni kell Kurucz Árpád / Népszabadság

Ehhez képest a BKV 27 szakszervezete közül egyelőre egyik sem hirdetett sztrájkot, holott a főváros közlekedési cége egyetlen fillérrel sem emelné a béreket. Igaz, ez nem kizárólag vállalati döntés. A közösségi közlekedés fővárosi finanszírozásában 15 milliárd forintos lyuk tátong. Tarlós István főpolgármester korábban ugyan látott arra esélyt, hogy átcsoportosítással fedezetet teremtsenek a béremeléshez, de a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a BKV-nak végül enélkül kellett elkészítenie az idei üzleti tervét. A béremelés pedig nem fért bele a pénzügyi keretbe.

A BKV igazgatótanácsa kiemelt kockázatként kezelte az elmaradó béremelést, de megszavazta a tervet. A cég felügyelőbizottsága viszont még nem fogadta el, miközben a jövő hétfőre összehívott közgyűlésen napirendre tűzték a BKK költségvetését, amelynek továbbra is része a BKV. Ha a közgyűlés megszavazza az előterjesztést, akkor nem sok választani valója marad az érdekképviseleteknek. Lépnek vagy átlépnek rajtuk. De a túl sok bába közt mintha elveszne az érdek.

A BKV 11 ezer munkavállalójából közel 8 ezer tagja a cégnél működő szakszervezetek egyikének. Egészen a közelmúltig 27 volt ezekből, de idén bejelentkezett a Nemzeti Szakszervezet a Dolgozókért, Aktívakért és Pártfogoltakért (NESZE) is. Holott a rendszerváltás után a SZOT-vagyonból remélt részesedés okán tucatnyi szervezetre szétbomló érdekképviseleteknek az egyesülés lenne a kifizetődőbb. Ezt szorgalmazza egyébként az újonc NESZE is, egyelőre kevés sikerrel. A meglévő szakszervezetek összetartás helyett árgus szemekkel figyelik egymást. Ha valaki hibázik, vagy csak másként gondolja az érdekérvényesítést – azonnal nyílt levelet adnak ki ellene. A BKV menedzsmentje – aligha meglepő – erősíti a széthúzást. Így sokkal könnyebben leszerelhetők és kijátszhatóak egymás ellen.

Egy egységes sztrájk viszont nagyot üthetne. A hatályos jogszabályok szerint ugyan Budapest közlekedése nem állhat le teljes egészében, de az is jelentős káoszt okozna, ha Budapest határain belül a járműveknek alig 66 százaléka, míg a határokon kívül csak a fele közlekedne.

Egy jól megszervezett munkabeszüntetés erejét példázza a BKV történetének leghosszabb és egyben utolsó sztrájkja. A munkabeszüntetést 2010 januárjában hirdette meg 11 szakszervezet, hozzájuk később további három csatlakozott. A sztrájk hat napja alatt teljesen leállt az autóbusz-közlekedés, a villamosok 40 százaléka, a trolik fele járt, míg a metró- és HÉV-vonalakon zavartalan volt az üzem. A kieső autóbuszok egy részét a cég alvállalkozók bevonásával próbálta pótolni és a Volán-buszok is megálltak a budapesti megállókban. Bár a BKV szerint naponta 50 millió forintot takarítottak meg a sztrájk alatt (a munkabeszüntetés napi 40 millió forint pluszköltségét jócskán ellensúlyozta a 90 millió forintos megtakarítás), egy hét múlva aláírták az új kollektív szerződést.

Jelen állás szerint a szakszervezetek inkább tárgyalnának, holott egyre kevésbé hisznek ennek hasznosságában. A nullaszázalékos ajánlatot elfogadhatatlannak tartják. Sőt a cafeteria rendezését is elvárják. A szakszervezetek egyébként választ sem kaptak utolsó tárgyalási kezdeményezésükre. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége pedig megkezdte a dolgozók demonstráció-, illetve sztrájkhajlandóságának felmérését.