Az államfő egy kormányküldöttség és családja kíséretében utazott az audienciára, és mintegy 30 percen át tartó magánbeszélgetést folytatott az egyházfővel. Áder „a jól sikerült találkozó után” a Szent Péter téren tartott sajtótájékoztatót, és ott jelentette be a 2016-os dátumot. Áder hozzátette, hogy abban az évben lesz Szent Márton tours-i püspök születésének 1700. évfordulója, aki az akkori Pannónia provinciából származott. „2016-ban húsz éve lesz, hogy egyházfő látogatott hazánkba. Úgy érezzük, hogy
húsz év elteltével Szent István és Szűz Mária országa ezt ismételten megérdemli”
– fogalmazott akkor Áder János.
Áder az M1 Az Este című műsorának is nyilatkozott. Ebben az államfő „kitért arra, hogy Ferenc pápa minden fenntartás és gondolkodás nélkül fogadta el a Magyarországra szóló meghívását, a látogatás pontos időpontját későbbi diplomáciai tárgyalásokon egyeztetik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2016-os évet ajánlotta a pápa figyelmébe, mert akkor lesz Szent Márton születésének ezerhétszázadik évfordulója. Aláhúzta továbbá, hogy a mai Szombathely területén született szent magyarországi kötődése »kézenfekvő«, ráadásul szerinte Szent Márton habitusa, lelkisége és a szegényekhez fűződő szolidaritása alapján nagyon közel áll Ferenc pápához.(...)”
A helyzet mára
Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontja miatt alaposan megváltozott.
A gépnarancs blog szerint egyáltalán nem véletlen, hogy végül a pápa nemet mondott a meghívásra. „Az ugyanis egészen nyilvánvaló, hogy számos emberiességi kérdésben más a véleménye a pápának, és más a véleménye a magyar kormánypolitikusoknak. Akkor is, ha az utóbbiak előszeretettel emlegetik Jézust, és a keresztény értékeket. A legjobb példa erre a menekültek kérdésének kezelése (Erdő Péter nyilatkozata itt olvasható).
Ebben a magyar állam, mint politikai entitás az emberiességi szempontok elé helyezi a rövidtávú politikai haszonszerzés szempontjait. A pápa befogadásról és arról beszél: Jézus családja is menekült volt. S eközben elmegy rituálisan megmosni a szegények, hajléktalanok lábát. A magyar hatalom ezzel szemben a menekültek kizárásáról, és embertelen körülményeket biztosító tömegszállásokra zsúfolásáról dönt. Miközben egy keresztény politikus szerint a gyermekszegénység, a gyermekek éhezése csak rossz szokás. A katolikus egyház részéről pedig Erdő Péter, mint esztergomi főpap értekezett a menekültek kiközösítésének eszmeiségét legitimálva. Miközben Ferenc pápa a plébániák megnyitását kérte az egyháztól, ezzel a magyar egyházi vezetők közül a jelek szerint csak Várszegi Asztrik mert egyetérteni. Megnyitván Pannonhalma kapuit.”
A jelzett írás szerint „a szombathelyi összejövetel egy egyházi találkozó. Ám olyan háttérrel, amelybe belefért Erdő Péter sajátos, Barrabást kiáltó felszólalása. S persze az, hogy ugyanez a főpap a pápa udvarias kioktatásával is bepróbálkozott. Igaz, nem a menekültek, hanem a homoszexualitás kapcsán. Akikben Ferenc pápa ugyancsak embereket tisztel. Elfogadva, hogy szintén Isten teremtményei. Nem támasztva kétséget aziránt, hogy Isten dolga a lélek megítélése, és nem egy papé. Ellentétben az esztergomi bíborossal, aki szerint ő Istennek is előírná, hogy miként tevékenykedjen. Nem véletlen tehát, hogy a pápa nyilvánosan tette helyre a beosztottját. Akármekkora pápai ambíciókat is ápoljon az utóbbi. Mert azért Erdő Péter aligha utasítaná vissza, ha a jelöltséget manifesztálná a sors. Ha addig él is a kereszténység. Amelynek földi »arca« mégiscsak a pápa.”
