galéria megtekintése

„Ilyen alapon Mátyás királyt is el lehetne ítélni”

8 komment


Hajba Ferenc

Ilyen alapon akár Mátyás királyt is el lehetne ítélni, hiszen álruhában leplezte le a kolozsvári bírót – mondta a tanúkat képviselő ügyvéd a győri bíróságon, ahol az Index munkatársának, Nyilas Gergelynek a büntetőpere folytatódott. Az újságíró Georgij Kulakov kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy személyes élményeket szerezzen arról, hogyan bánnak a hatóságok a menedékkérőkkel.

Az újságíró – a Népszabadság egykori munkatársa – saját élményei alapján tudósított az előállításáról, a röszkei átmeneti táborról, a buszútról, végül pedig a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának győri udvaráról, ahol eredeti szándéka és a portál ügyvédei tanácsára leleplezte magát. Színes, sorsokat is feltáró riportjában a szerző egyébként az előítéleteknél jóval kedvezőbb képet festett a menedékkérőkkel foglalkozó hatósági emberekről.

Nyilas Gergelyt az Index egyik állandó levelezője feljelentette, s az ügyészség megrovásban részesítette őt. Mivel a gyanúsított ezt a határozatot nem fogadta el, az ügy automatikusan a bíróságra került, ahol a hatóság félrevezetésével és közokirat-hamisítással vádolják.

Nyilas és védője a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény 8. § (1) szakaszára építi érveit. E szerint „a médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.”

 
Nyilas Gergely mint kirgiz menekült
Index

A per szerdán újságíró tanúk meghallgatásával folytatódott. A bíróság azt akarta tisztázni, hogy újságíróként bejuthatott volna-e hivatalosan is menekülttáborokba. Lekérték a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz címzett engedélykérelmeket és az arra adott válaszokat. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy a hatóságok minden sajtóorgánum engedélykérését gyorsan, automatikusan elutasították. Lapunk is három alkalommal fordult elektronikus levélben a hivatalhoz, engedélyt azonban egyszer sem kaptunk.

Az elutasításokat ugyanazokkal az indokokkal magyarázták: a menedékkérők személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, biztonságuk védelmével, de előfordult, hogy a kialakult migrációs helyzet is az érvek között szerepelt. A tanúskodó újságírók mindegyike ürügynek tartotta a kifogásokat. Mindenki azt állította, hogy a menekültek szívesen beszéltek a táborokon kívül, nem féltették biztonságukat, telefonjukkal fotókat készítettek és küldtek el a szálláshelyükről s önmagukról. A sajtófotók készítése ellen sem tiltakoztak.

G. Szabó Dániel jogászhallgató, korábban az Index újságírója a vámosszabadi tábor nyitásakor sem jutott be az épületbe. Szerinte az oknyomozói újságírás része a személyes tapasztalat, azokat nem pótolják a száraz, a hatóságok érdekeit szem előtt tartó közlemények.

Becker Andrást, az Átlátszó munkatársát az oknyomozó újságírás sajátosságairól kérdezte a bíróság. Becker szerint ennek a műfajnak lényege, hogy közérdekű témákat dolgoz fel, annak tudatában, hogy ezzel gyakran hatalmi érdekeket sért. A menekültügy kapcsán utalt rá: az állami propagandagépezet működött, azzal szemben az újságíró résztvevő-megfigyelői szerepe vezethetett a tények feltárásához, külső megfigyelőként nem kaphatott volna hiteles képet. Megemlítette, hogy ezekbe a táborokba még a nemzetközi civil szervezetek képviselőit sem engedték be, Nyilas Gergely is csak úgy tapasztalhatta meg a menedékkérőkkel való bánásmódot, hogy menekültként vegyült el a többiek között. Az újságírónak kutya kötelessége elmenni a falig, jelentette ki Becker András. A fedett újságírás fontos társadalmi szerepéről szólva pedig példaként említette, hogy pedofilok tucatjait lehetett lebuktatni ezzel a módszerrel.

A Győrhöz közeli vámosszabadi táborról sokszor írt a Kisalföld című megyei lap. H. Baranyai Edina fotóriporter elmondta, hogy a tábor nyitásakor fotózhatott az épületben, s egy protokolleseményre is meghívták, ám csak egy kijelölt helyiségben fényképezhette kizárólag az esemény résztvevőit. Sudár Ágnes félszáz cikket írt a menekülttábor okán, ám ő sem nézhetett körül a táborban, hiába kérte ezt írásban, s egyszer személyesen is a bevándorlási hivatal vezetőjétől. Sudár szerint Nyilas Gergely riportját az tette hitelessé és pontossá, hogy része volt a folyamatnak, olyan közvetlen tapasztalatokat írt le, melyekre más módon nem tudott volna szert tenni.

A bíróság ősszel folytatja a pert.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.