Az MSZP-s Gőgös Zoltán először azt kérdezte, hogy kivizsgálják-e az olyan gyanús eseteket, mint amikor a miniszterelnökség alkalmazottja a lakóhelyétől 266 kilométerre nyert földet helyben élő állattartóként, vagy amikor a helyi fideszes képviselő távoli rokona a plébániára jelentkezett be, hogy a helyben lakást igazolja.
Ezekre a felvetésekre ugyanúgy nem kapott választ, mint ahogyan az sem derült ki, megnézik-e, hogy a licitálók közül hányan szereztek képesítést az elmúlt hónapok gyorstalpaló aranykalászos gazdatanfolyamain.
Gőgös azt a véleményét is megosztotta a hallgatósággal, hogy a 20-30 éves bérlettel terhelt földeket leginkább a spekulánsoknak éri meg megvenni: aki gazdálkodni akar, azt a felbonthatatlan bérleti jog elriasztja, a spekulánsnak viszont csak a termőföld hosszú távú áremelkedése számít. Végezetül megkérdezte, megnézi-e az állam, hogy miből fizetik ki a földet a nyertesek – a magángazdák adózott agrárprofitjából ugyanis, ami évente alig 10 milliárd forint, aligha.
|
Sallai R. Benedek a tegnapi tüntetéssorozaton traktorral akart menni a parlamentbe
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az MSZP-s Harangozó Gábor szerint arra az egyetlen kérdésre kellene választ adni, hogy miért kell eladni az állami földeket. Állítólag azért, mert Brüsszelben elbukhat a külföldiek földvásárlását korlátozó földtörvény. Csakhogy – érvelt Harangozó – az államnál ebben az esetben is sokkal nagyobb biztonságban lenne a föld, mint a magántulajdonosoknál (a korábbi zsebszerződéseket is magánszemélyek kötötték).
A politikus azt is megjegyezte, hogy a 20 éves elidegenítési tilalmat csak egy bármikor átírható kormányrendelet tartalmazza. – Amíg az állam a tulajdonos, a bérbeadásnál bármilyen foglalkoztatási, állattartási, környezetvédelmi feltételt előírhat. Az eladás után viszont senki sem szólhat bele, hogy a magántulajdonos hány embert alkalmaz, vagy mire használja a földjét – figyelmeztetett. Azt is felidézte, hogy a 300 hektáros birtokmaximum a gyakorlatban nem érvényesül: a felcsúti Mészáros Lőrinc például a családtagjaival együtt több mint 1500 hektár fölött diszponál.
|
Gőgös Zoltán a felvetéseire nem kapott választ
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A jobbikos Magyar Zoltán főleg azon kesergett, hogy miközben az állami tulajdon lassan lenullázódik, az államadósság nem csökken. Szerinte az állam az eladásokból alig fog bevételhez jutni, miközben a bérleti díjaktól is elesik, és a kedvezményes hitelkonstrukció árát is az adófizetőkre terhelik.
|
Kérdés, milyen apparátussal fognak két hét alatt 50 ezer földlicitet feldolgozni és elbírálni
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A Párbeszéd Magyarországért képviselője, Szabó Tímea azt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a természeti kincsek, így a termőföld megvédését az alkotmány állami feladatként említi – ha az államnak nem lesz földje, nem is fogja tudni megóvni, és a jövő generációknak átadni. – Önök azt mondják, akié a föld, azé az ország. Ezek szerint Magyarország Mészáros Lőrincé és a többi fideszes cimboráé? – tette föl a kérdést. Arra is kíváncsi volt, milyen apparátussal fog az állam két hét alatt 50 ezer földlicitet feldolgozni és elbírálni.
|
Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor a lelátón. Még mindig
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Ha működik az eddigi földbérleti rendszer, akkor nem kell a földeket eladni, hiszen így is azokhoz kerülnek, akiket az állam kedvezményezni akar: a helyben lakó családi gazdálkodókhoz. Ha viszont nem működik, akkor először be kell ismerni, hogy megbukott – fogalmazott az LMP-s Sallai R. Benedek. Szerinte a licit önmagában nem garantálja az átláthatóságot, azt viszont biztosítja, hogy a legnagyobb tőkeerejű licitáló vigye el a földet – ezek a nyertesek viszont valószínűleg nem a fiatal magyar gazdák lesznek. Nem áll rendelkezésre az NFA-nál az állomány, jogellenesen vonhatnak be külső erőt.
Fazekas a felvetésekre érdemi válaszokat nem nagyon adott, azt viszont megerősítette, hogy szerinte Mészáros Lőrinc (az ország egyik leggazdagabb nagyvállalkozója) kisparaszti gazdálkodó.
Ezután a késve érkező Lázár János vette át a szót, megerősítve, hogy szerinte is érdemes lenne érdemi vitát nyitni a földpolitikáról – például arról, hogy érdemes-e fenntartani az agrárium legnagyobb munkaadóinak számító nagygazdaságokat, vagy inkább a kis- és közepes gazdaságokat kell támogatni. Szerinte a „kisgazda hagyományokat” továbbvivő Fidesznek aligha róható föl az utóbbi álláspont képviselete –
Sallai R. Benedek viszont emlékeztette rá, hogy a Fidesz első számú kisgazdája, a korábban az FKGP színeiben miniszterséget is vállaló Turi-Kovács Béla ellenzi a földeladást.
Lázár egyébként új elemmel bővítette a privatizáció melletti érvkészletet: szerinte az állam azért nem gazdálkodik, mert nem ért hozzá, és mert az - aktuálisan épp fideszes - menedzsment úgyis szétlopná az agrárcégeket. Kár, hogy ez a remek érv az energiaszektor államosításánál nem jutott az eszébe.
Az LMP-s képviselő a mezőhegyesi birtok széthordását is hibának nevezte – amivel Lázár is egyetértett –, és szintén feszegetni kezdte, képes-e az NFA a szűk időkorláton belül törvényesen lebonyolítani az eladásokat. Erre viszont a Miniszterelnökség vezetője előzetes ígérete ellenére nem reagált.
|
Ha működik az eddigi földbérleti rendszer, akkor nem kell a földeket eladni
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az időnként személyeskedésbe hajló bizottsági ülés azzal a bejelentéssel zárult, hogy
az ellenzék rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez a földeladásokról,
a licitek kiírásai viszont napokon belül megjelennek, és Győr-Moson-Sopron, Vas, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében, illetve Budapesten hamarosan az értékesítés is megkezdődik.
