– A haszonbérlőnek lesz elővásárlási joga?
– A törvény megszabja, kinek van elővásárlási joga. A haszonbérlőnek is van, ha már három éve használja a területet, és a nyilvános árverésen kialakult árat megadja.
– Akkor mi az akadálya, hogy – mint korábban a cégein keresztül – Mészáros Lőrinc, akinek már most több mint 3000 hektár bérelt földje van, a későbbiekben a családtagjain keresztül vagy bárki más a beosztottjain keresztül vásárolhasson földeket?
– Látszik, hogy önök fővárosiak.
Azt én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy valaki beosztottaknak vagy távoli rokonoknak vásároljon. Mi van, ha közbeszól például az öröklés? Ez életszerűtlen, hogy valaki másnak veszünk földet.
– Csákvár, Kajászó... De a szintén felcsúti Flier Jánosék az állami földbérleti pályázatokon szinte mindent megszereztek, összesen 319,3 hektár földhöz jutottak. Flier Nikolett is földhöz jutott, aki akkor épp a tárca munkatársa volt.
– Tulajdonok ezek?
– Nem. Bérletek családtagok, haverok nevén.
– Most földtulajdonról van szó, liciten szerzett földtulajdonról. És azért másnak a nevére földet venni...
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
– A zsebszerződések országában nem lenne meglepő.
- A zsebszerződés bűncselekmény. És most kizárólag államilag, jelzéssel ellátott, előnyomott, speciális papíron lehet földszerződéseket kötni. Az sem működik, hogy rokonoknak vesz valaki, mert a rokonoknak földműveseknek kellene lenniük.
– Az ország számos pontján nagy földterületek bérleti jogát elnyerő Mészáros Lőrinc ön szerint helyben élő földműves?
– Igen, helyben élő, lakóhelyén gazdálkodó földműves.
– Ő gázszerelő.
– Helyben élő földműves.
Benne van a földművesek jegyzékében.
Ez nem zárja ki, hogy egy gazda mással is foglalkozzon.
– Miért érdeke a magyar államnak, hogy például Mészáros Lőrincnek juttasson további földet?
– Tudtommal ő foglalkozik állattartással is. Mi a magyar gazdáknak juttattunk földet, ez a program lényege. 102 ezer gazdálkodó van, és 50 ezer licitálásra váró föld, tehát minden második gazdálkodó tud földhöz jutni, ha még nem érte el a 300 hektáros tulajdoni korlátot.
„Én nem veszek földet”
– Lesz esélye a bérlőkön kívül másoknak is a liciten?
– Természetesen, ki tudja, kell-e a bérlőnek a föld tulajdonjoga. Elképzelhető persze, hogy eleve a bérlő nyer, de az is, hogy a liciten nem ő adja a legjobb ajánlatot, élhet az elővásárlási jogával is, így végül ő lesz a tulajdonos. Ha viszont valaki más vásárol, akkor a bérlővel együtt kapja meg az adott földterületet.
– Ön vásárolna olyan földet, amelyet húsz évre már bérbe adtak valaki másnak? Lehetséges, hogy már nem is fog élni, mire valóban gazdálkodni kezdhetne a saját földjén.
– Én nem veszek földet.
– De elképzelhetőnek tartja, hogy vevő lenne egy bérleti joggal terhelt föld esetén?
– El tudok képzelni ilyen esetet, mondjuk egy szomszédos földdarab esetében, amelyre a gazdaság fejlesztéséhez szükség van.
– Milyen állami birtokpolitikai cél indokolja, hogy a magyar állam olyanoknak adjon állami földet, akik már rendelkeznek földtulajdonnal vagy földbérlettel? A most körvonalazódó feltételek megint azokat hozzák helyzetbe, akik már a földbérleti pályázatokon is taroltak.
– Most mások a feltételek, csak a helyben élő földművesek vehetnek földet, a földbérleti pályázatoknak itt nincs jelentősége.
– Pontosan ezt mondták a földbérleti pályázatoknál is, aztán jöttek a műkörmösök és a nádazók.
– Most más feltételek lesznek előírva.
– Tudna egyetlen lényegi különbséget említeni?
– Ezentúl például vállalkozások nem licitálhatnak, csak magánszemélyek.
– Azok, akik korábban a vállalkozásukkal bérleti jogot nyertek, most megjelenhetnek vásárlóként? Az ellenzék szerint így tervezik átjátszani a földet a haveroknak.
– Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit!
Semmiféle mutyi nem lehetséges!
A kormánynak természetesen nem célja, hogy a bérlőket kiszorítsa. Amennyiben megfelelnek a szigorú feltételeknek, azaz helyben laknak és földműveléssel foglalkoznak, vásárolhatnak földet.
– Miért 300 hektárban szabták meg a felső tulajdoni korlátot? 300 hektár Európában már nagybirtoknak számít, és Magyarországon az átlagos birtokméret jóval kisebb, vagyis ez a feltétel is a további birtokkoncentrációt erősíti.
– A cél az életképes középbirtokok kialakítása. A 300 hektár évtizedek óta a földtulajdon maximuma Magyarországon.
– De idehaza már így is kirívóan nagy a nagybirtokok aránya. És 300 hektár már nem középbirtok.
– Egy négy-öt családtagot eltartó családi gazdaságnak már szüksége lehet ekkora földterületre, ha mondjuk állattartással foglalkoznak.
Monográfia
– Mint például Mészáros Lőrinc?
– Írhatnának róla egy monográfiát, ha ennyire kíváncsiak rá. És valóban nem arról van szó, hogy nagybirtokokat osztogatna az állam, a licitre felkínált összes birtoktest közül alig harmincnak a nagysága éri el a 200 hektárt. A 380 ezer eladásra kínált állami föld 250 ezer hektárnyi része pedig ötven hektár alatti földdarab.
– A földbérleti pályázatokat országszerte jogviták kísérik, a hortobágyi nemzeti park esetében a bíróságok sorra semmisítik meg a szerződéseket, amikor bebizonyosodik, hogy olyanok is nyertek, akik nem is indulhattak volna. Méltányosnak tartja, hogy most azok kerülhetnek megint előnyös helyzetbe a vásárlásnál, akik ilyen ellentmondásos pályázatokon jutottak bérleti joghoz?
– A jogviták csak a szerződések kicsiny töredékét érintik, a megyék többségében a gazdák elfogadták a pályázatok eredményét. A Földet a gazdáknak programban több mint hatezer új bérlő jutott földhöz, ez példátlan és jelentős eredmény.
|
| Földi D. Attila / Népszabadság |
– Meg tudja mondani, hogy a bérbe adott földek mekkora hányada jutott a helyben élő családi gazdálkodókhoz? A volt államtitkára, Ángyán József szerint az arány nem éri el a 30 százalékot sem.
– Kizárólag helyben élő gazdák nyerhetnek!
– Hogyan állapítják meg a szóban forgó földek piaci árát?
– Az árverésen a kiinduló árszint a piaci ár plusz tíz százalék lesz, az NFA megyei átlagárai alapján.
– Mi történik, ha azon az áron nincs jelentkező?
– Akkor nem lesz adásvétel, a föld marad haszonbérlet.
– És hogyan tervezik mindezt törvénymódosítás nélkül megoldani? A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény szerint az állami kézben levő termőföld hasznosítására a nemzeti földalapról szóló törvény vonatkozik, a kétharmados vagyontörvényben ugyanakkor az is szerepel, hogy az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon nem idegeníthető el.
– Mi a kormánytól megkaptuk a feladatot, hogy készítsük elő az értékesítést. Az előkészítő munkának a jogszabályi háttér is része volt,
úgy látjuk, hogy nincs jogi akadálya az eladásnak.
– Ha mégis kiderülne, hogy sarkalatos törvényt kell hozzá módosítani, honnan lesz meg ehhez a szükséges kétharmados többség? Nem csak az ellenzék utasítja el egységesen a földeladást, hanem a kormánypárti padsorokban sem támogatja mindenki.
- Ez legyen a parlament gondja, de ilyen javaslat egyelőre nincs az Országgyűlés előtt.
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
– Ha nagy és erős az igény a gazdák részéről az állami földvásárlásra, mivel magyarázza, hogy Torgyán József és a kisgazdapárt volt alelnöke, most a Fidesz szövetségese, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke, Turi-Kovács Béla azt nyilatkozta, nem támogatja a programot?
– Kérdezzék meg tőle, miért nem. Régi kisgazda elképzelés, amit mi valóra váltunk.
Ez a program olyan, amilyenhez fogható még nem volt
Magyarországon.
Hadd ne kommentáljam!
– Más. Tavasszal a kormányközeli Napi Gazdaság írt önről, hogy távoznia kell...
– Hadd ne kommentáljam azt a szerény színvonalat, amit az a cikk mutatott...
– ...most biztosnak érzi a székét? A miniszterelnök személycserékre készül.
– A miniszterelnök nyilván megfontolt és bölcs döntéseket hoz majd.
– Államtitkárcsere lesz az ön tárcájánál?
– Az FM teszi a dolgát. Én nem tervezek változást.
