galéria megtekintése

Hatalmas parkot építenének Budapest közepén

21 komment


Szalai Anna

Mesterséges domb épülhet a Nyugati pályaudvar mögött. Az Állatkertig húzódó húsz hektáron különleges parkot építenének, amely felértékelné a környező városrészeket is. A terület tulajdonjogán hárman osztoznak, a költségeket most számolják.

A kormány Central Parkot építene Budapest közepén.

Lenne benne domb, kisvasút, tó, vízesés, csendes zugok és pezsgő sétányok kávézókkal, éttermekkel. A gyerekeket játszóterek, mászófal, tudományos interaktív játszóház és kisállat-simogató várná, és legfőként sok fű és fa

– festi fel nagy ecsetvonásokkal a Nyugati pályaudvar mögötti terület jövőjét Finta József építész.

 

A Nyugati pályaudvartól az Állatkertig húzódó 20 hektárnyi zöld felét a sínek lefedésével nyernék. A Podmaniczky utca melletti tíz hektár most sík terület, a kettő közötti mintegy nyolcméteres szintkülönbséget teraszos kialakítással, épületekkel, különféle tájépítészeti elemekkel formálnák szerves egységgé. A park szélére felhúzott néhány, legfeljebb kétszintes épület múzeumi funkciót is kaphat, például természettudományos gyűjtemény bemutatását.

A síneket mesterséges domb rejtené.

A Nyugati pályaudvarnak otthont adó, Eiffel tervezte csarnoképületben legfeljebb egy-két sínpár maradna, a többit a pályaudvar mögé húznák vissza. Ott alakítanák ki a kiszolgáló egységeket is, a csarnok javarészét pedig közösségi térként hasznosítanák, egyfajta kaput nyitva a parkra. A körút felé az Eiffel Irodaház melletti park jelentené a másik kapcsolatot, míg a Podmaniczky utca sínek felőli oldala a híres barcelonai Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal, miközben új városi kereszttengely jönne létre a körönd és a Szent István park között – ismertette az első elképzeléseket Finta József lapunknak.

Az építész kiemelte: a teremtett és az épített világ simulhatna egybe a sínek felett, ami különleges turisztikai vonzerővel bírna. Nem mellékesen

jelentősen felértékelné és vonzóvá tenné a szomszédos városrészek napjainkra erősen szlömösödésnek indult területeit.

Az első koncepcióvázlatokat már bemutatták a kormánynak, amely tetszéssel fogadta azokat, de a tervek részletesebb kidolgozását és a költség-haszon számítások elvégzését kérte. A kabinet február 10-én tárgyalja újra a Nyugati Ligetre vonatkozó elképzeléseket. Finta József a Levegő Munkacsoport és a MÁV mellett építészirodákat és tájépítészeket is bevonna az ötletelésbe, hogy a 20 hektárnyi új zöldterület valóban különleges és jól használható park legyen. Felvette a kapcsolatot az állatkert igazgatójával, Persányi Miklóssal is, aki örömmel fogadta a majdani park és az állatkert összekötésére vonatkozó elképzelést. Az elkövetkező hetekben gőzerővel dolgoznak majd a fejlesztésen.

A tervek szerint kizöldülne a környék, a terület felét a sínek lefedésével újítanák meg
A tervek szerint kizöldülne a környék, a terület felét a sínek lefedésével újítanák meg
Szabó Miklós / Népszabadság

A Lázár János kancelláriaminiszter által a csütörtöki kormányinfón emlegetett egymillió fát azonban nem kizárólag a Nyugati pályaudvart a Városligettel összekötő területen ültetik el, hanem a MÁV országszerte lévő pályaudvarainak használaton kívüli területein.

A sínek föld alá süllyesztését Finta József túl drága megoldásnak tartja, amivel csak a leggazdagabb városok élnek. Mások – például Helsinki és Oslo – inkább a felülépítés mellett döntöttek. A technológiát Budapesten a WestEnd tetőkertjének építésekor már kipróbálták, így a költségvonzata is ismert.

A Levegő Munkacsoport első számításai szerint a jelenlegi Liget Budapest projekt 200 milliárd forintos megvalósítási költségéhez képest

a Nyugati Liget 60 milliárdból kihozható,

amelyből 20 milliárdot az út- és közmű-infrastruktúra kiépítése vinne el. A kapcsolódó beruházások mintegy 15 milliárd forintra tehetők. A pályaudvar felújítása további 80 milliárdos tétel, de ezt a parképítéstől függetlenül is el kell végezni.

A Nyugati pályaudvar mögötti terület Budapest egyik legértékesebb befektetési ingatlana, amelynek tulajdonjogán a magyar állam, a MÁV és a főváros osztozik. A fővárosi önkormányzat telke a törzsvagyon része és így beépíthetetlen. Az ingatlan többi részén széljegyek sokasága fonja körbe a tulajdonjogokat. Köztük a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránité, illetve utódcégének, a Gránit Managementnek a földhasználati joga. Tavaly augusztusban az üzletember eladta ugyan a TriGránit jelentős részét a TBG Real Estate-nek, de néhány projektet és területet megtartott. Köztük a WestEnd City mögötti rozsdazónát is.

Nyugat-Európában mindenhol kivágta a biztosítékot a pályaudvarok átépítése

Már húsz évvel ezelőtt is kivágta a biztosítékot, hogy közel 2,5 milliárd euróra taksálták a stuttgarti főpályaudvar átépítését. Amikor a Németországban csak S21-ként emlegetett megaberuházást 2010-ben elindították, a költségek meghaladták a négymilliárd eurót.

A legújabb becslések szerint a szövetségi, valamint a baden-württembergi tartományi költségvetésnek és az állami tulajdonú német vasútnak (Deutsche Bahn) összességében 6,8 milliárd eurós végszámlára kell felkészülnie. Az S21 hívei szerint a vasúti forgalom föld alá vitele egy teljesen új, korszerű tömegközlekedést plusz egy város alatti várost teremt, miközben Németország egyik leggazdagabb tartományi fővárosának a központja is megújul. Az ellenzők a horribilis költségek mellett a teljesen feleslegesnek ítélt betonóceánt kifogásolják, valamint azt, hogy szinte erdőnyi fát irtanak ki. Az S21 elleni tiltakozásokban a zöldek mellett a CDU törzsszavazói, sok idős ember is részt vett.

Miután 2010 augusztusában rohamrendőrök és vízágyúk bevetésével oszlattak fel egy demonstrációt, a közhangulat annyira a kereszténydemokraták ellen fordult, hogy a pártnak a 2011-es tartományi választás után búcsút kellett vennie a stuttgarti főpolgármesteri poszttól.

Bécsben is heves viták kísérték a 2014-ben megnyitott új Főpályaudvart (Hauptbahnhof). A beruházás meghaladta az egymilliárd eurót, s itt is egy többszintes, bevásárlóközponttal kombinált tömegközlekedési központ – lényegében város a városban – jött létre. A korábbi Déli pályaudvar (Südbahnhof), valamint régi vágányok megszüntetésével, a teherpályaudvar áthelyezésével hatalmas területek szabadultak fel, ezeken irodaházak és kulturális létesítmények épülnek, illetve parkokat, közösségi zöld területeket alakítanak ki. (D. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető