galéria megtekintése

Sok családnak kellett elhagynia visszabérelt otthonát

13 komment


Szalai Anna

Már 386 millió forinttal tartoznak az otthonvédelmi akcióprogram devizahitelesei a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Eddig 1200 – korábban a devizahitelébe belebukott, aztán megmentett – ügyfél szerződését mondták fel hátralék miatt. Az otthona visszavásárlása a többségnek csak illúzió.

A kiszámlázott lakbérek 11 százalékát nem fizetik be az otthonvédelmi programba bevett bukott devizahitelesek. Az ingatlanokat felvásárló Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. a különféle adatbázisokban vezetett nyilvántartásokra hivatkozva nem tudott tájékoztatást adni a nem fizetők számáról, csupán annyit közölt lapunk kérdésére, hogy a 2015 végéig kiszámlázott 3,761 milliárd forintnyi bérleti díj 89 százalékát fizették be. A lakbér összege lakásonként eltérő (a jelzáloghitel-szerződésben rögzített ­forgalmi értékkel arányos), de átlagosan 11 ezer forint havonta. Ám ez az összeg is sok az egykori ingatlantulajdonosok bő tizedének.

A bérlők jövedelmi és szociális helyzetéről a NET Zrt. nem gyűjt adatot, de nem tagadja, hogy

a társadalom legszegényebb, halmozottan hátrányos körülmények között élő családjai közül kerülnek ki.

 

A szabályok szerint a hathavi lakbértartozást felhalmozókkal felbontják a határozatlan idejű szerződést, és határozott idejűt ajánlanak helyette. Ennek hossza akár három év is lehet. A bérlővé vált egykori ingatlantulajdonos ezután mentorszolgálattal támogatva rendezheti adósságát. A megcsúszókat a Magyar Máltai és a Református Szeretetszolgálat segíti fizetőképességük helyreállításában, és így lakhatásuk megőrzésében, de nem pénzzel, hanem a költéseik kordában tartásával, ahogyan a magáncsőd esetében a csődgondnok teszi. Az eszközkezelő szerint a késlekedők többsége egy-két hónapos „technikai csúszásban" van. Ugyanakkor már 1200 bérlőnek mondtak fel lakbér-, illetve közösköltség-tartozás miatt. Jelenleg 425 határozott idejű szerződést tartanak nyilván. A programot eddig két-háromszáz ügyfél hagyta el, nekik más úton kell megoldaniuk lakhatásukat.

A társaság szerint bérlőik fizetési fegyelme sokkal jobb, mint az önkormányzati lakásokban élőké. A KSH legutóbbi, 2010-es összegzése szerint a 133 ezer önkormányzati lakásban élők összesen 5,4 milliárd forint bérletidíj-tartozást halmoztak fel. Az eszközkezelő bérlőinek hátraléka 386 millió forint.

A Nemzeti Eszközkezelő azoknak a szociálisan rászorulóknak minősülő lakáshiteladósoknak nyújt segítséget, akiknek az ingatlanát a bank már kijelölte árverezésre. A hitelét törleszteni nem tudó tulajdonos bérlőként otthonában maradhat, a tulajdonról való lemondás fejében elengedik fennmaradó adósságát. A NET Budapesten, a megyei jogú városokban és a fővárosi agglomeráció­ban a forgalmi érték 47 százalékáért vásárolja meg az ingatlant. Községekben a 29 százalékát fizeti ki. A vételár maximuma Budapesten és a nagyobb városokban 9,4 millió, a falvakban 4,35 millió forint.

A programba csak azok az ingatlanok kerülhetnek be, amelyeknek a hitelszerződés-kötéskor megállapított forgalmi értéke nem haladja meg a fővárosban, az agglomerációban és a nagy városokban a 25 millió, másutt a 20 millió forintot. Ez a határ az indulás óta ötmillióval emelkedett, de a felajánlott ingatlanok többségének értéke mélyen ez alatt marad.

A megvett otthonok átlagos forgalmi értéke 8,33 millió forint, a NET pedig átlagosan 3,76 milliót fizetett értük.

Az eszközkezelő statisztikája szerint a felajánlott ingatlanok száma erősen függ a térség gazdasági teljesítőképességétől, jövedelmi viszonyaitól. Nem meglepő módon a sok adóssággal terhelt, ám keveset érő ingatlanok többsége a keleti országrészben, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de nagy számban kerültek be a programba Pest megyében épült otthonok is. A megvásárolt lakások vagy házak mindössze 6,7 százaléka van Budapesten, kevesebb mint egy százaléka az agglomerációban. A NET 2015 végéig 82,7 milliárd forintot költött ingatlanvásárlásra. További egymilliárdot azok karbantartására. A bankok 181 milliárd forint követelést engedtek el, ami adósonként 8,4 millió forintot jelent.

A program 2011-es ­indulása óta 30 124 ingatlan felajánlását fogadta be a NET, de egyelőre csak 21 400 szerződést kötöttek meg. Ezzel

124 ezer ember lakhatását oldották meg.

A program szabályait már négyszer is módosították, legutóbb tavaly ősszel. Többek között emelték az értékhatárt, miközben az adható vételárat csökkentették, a visszavásárlási határidőt pedig hat évre hosszabbították meg. (Eddig ez a mutatvány 46 családnak, azaz 0,2 százaléknak sikerült. A NET által fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összegét, illetve az értéknövelő beruházások költségét kell megfizetniük ehhez.) A kvótát tavaly 35 ezerre emelték. Ebből az idén 7500 ingatlan befogadására nyílik mód. De ez aligha lesz elég.

A Magyar Nemzeti Bank tavalyi adatai szerint mintegy 182 ezer jelzáloghitelt nem törlesztenek már legalább 90 napja, a kölcsönökből 49 ezret a pénzintézetek már felmondtak és átadtak a követeléskezelőknek. Az MNB várakozása szerint 25 ezer esetben a magáncsőd segíthet helyreállítani az adós fizetőképességét, további tízezer hitelnél az eszközkezelő lehet a megoldás. De még ezek után is marad 15 ezer kilakoltatás szélén billegő és további csaknem 150 ezer lejtőre sodródott család.

Időzített bombán ülünk

Nem csak a Nemzeti Eszközkezelő tájékán vannak gondok: az elszámoltatás, forintosítás csak elodázta a problémákat. Az MNB adatai szerint a késedelmes hitelek aránya ismét emelkedik. A legutóbbi, 2015 első háromnegyed évéről szóló statisztika arról számol be, hogy a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl késedelmes, a jelzálogalapú hiteleknél ez az arány 18,9 százalék, ez az első negyedévben még 16 százalék alatt volt. Vagyis minden ötödik jelzáloghitelt nem tudnak törleszteni, ez a 4667 milliárd forint értékű állományból 882,5 milliárd forint. Az elszámoltatás után jelentősen csökkent ugyan a 90 napon túli tartozás állománya – a bankok ebből a tételből vonták le első körben a tisztességtelenül felszámolt költségeket –, ám ez annyit ért, mint a fuldoklónak még egy utolsó levegővétel. Még rosszabb a helyzet az átstrukturált hiteleknél, ahol futamidő-hosszabbítás vagy más volt hivatott megoldást hozni. Itt az első negyedévben a késedelmesek aránya 31,5 százalék volt, ezen belül a 90 napon túli késedelmeseké 18,4. Ez szeptember végére 25,7, illetve 43,6 százalékra nőtt. A mentő hitelt az adósok negyede nem tudja fizetni, ennek értéke 450 milliárd forint (F. Sz. E.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető