Az csak a gyakorlatban fog kiderülni, hogy az érintett településeken – Zsámbék, Albertirsa, Vác, Dabas, Cegléd, Tápiószele, Aszód – hiányoznak-e majd a fővárosban dolgozó kocsik. Az átvezényelt mentőknek a reggeli műszak kezdetén kell majd fővárosi mentőállomásokon munkára jelentkezniük, és este, a műszakzáráskor térhetnek vissza saját településeikre. Az úgynevezett kocsihiány mind gyakoribb a mentőknél, se elég autó, se elég ember nincs a szükséges feladatok elvégzéséhez.
Tavaly ugyanis huszonkilenccel csökkentették a mentésben részt vevő autók számát. Ez a közép-magyarországi régióban három mozgósítható kocsival jelent kevesebbet. Van olyan nap, hogy csúcsidőben két tucat segélykérés érkezik, ám egyetlen mozgósítható autója sincs a szolgálatnak. Gyakran előfordul, hogy a teljes kocsiparkot nem is sikerül szolgálatba állítani, mind többször van arra példa, hogy a 71 mentőautó helyett 65-öt sikerül csak betegellátásra használni. A többi műszaki hiba vagy hiányzó erőforrás miatt az állomásokon parkol.
Információink szerint a legutóbbi nagy nyilvánosságot kapott tragédia után az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor személyesen utasította az OMSZ főigazgatóját arra, hogy tárja fel az eset okait, és tegyen meg mindent a hasonló esetek elkerülésére. Amint arról beszámoltunk, egy betegnek több mint egy órát kellett várnia a mentőkre a fővárosban.
A szomszédok szerint az összeesett asszony a hideg kövön feküdt a lépcsőházban, a segítségére siető lakók meleg vizes palackokkal és takarókkal óvták testét a kihűléstől, és felváltva hívogatták a mentőszolgálatot, de a segítség csak több mint egy óra múlva érkezett meg. Az agyvérzést kapott nő meghalt. Úgy tudjuk: az eset miatt elrendelt belső vizsgálat eredménye szerint a hívást fogadó rosszul kérdezte ki a segélykérőket, s miután nem volt elég információja, rossz döntést hozott.
|
Tavalyelőtti kép a mentőszolgálat budapesti diszpécserközpontjában. Az asszony halálakor hadra fogható kocsi nem volt
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Nem ítélte ugyanis elég súlyosnak az esetet ahhoz, hogy riassza a rohamkocsit. Egyéb „hadra fogható” mentő pedig nem volt. A hasonló tragédiák elkerülésében segíthetné a mentőket az uniós támogatásból finanszírozott, de a gyakorlatban még nem működő mentésirányítási rendszer. Ennek része az a panel, amely egy csekklista mentén azonosítja a segélykérőtől érkező információt, így segít dönteni a hívást fogadónak arról, milyen mentőre van szükség.
Úgy tudjuk: a rendszer működését a múlt hét elején több egészségpolitikusnak, köztük Zombor Gábornak is bemutatták. Ám azt nem tudni, mikor kezdik használni a rendszert, amely a feladat elvégzéséhez logisztikai támogatást ad. Addig a mentésirányítók hagyományos telefonvonalon, „jegyzetfüzet” segítségével koordinálják a munkát.
