Az új Btk. tervezetével együtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közzétett ugyan tíz, egyenként mindössze kétoldalas hatásvizsgálati lapot, de azokban az új törvény költségvetési, gazdasági és társadalmi hatásaival összefüggő, tényeken alapuló következtetés legfeljebb egyoldalnyi terjedelemben van. Az LMP szombati közleménye szerint így az előterjesztésről nem lehet megalapozottan dönteni.

A tervezet április végén kerülhet a kormány elé, és május elején kezdheti meg az országgyűlés a javaslat általános vitáját – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a tárca által rendezett nyílt napon pénteken.

Az igazságügyért felelős államtitkár azt mondta, folyamatban vannak az egyeztetések – amelyekbe bevonták az Országos Bírósági Hivatalt, a Kúriát, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Magyar Ügyvédi Kamarát is –, de várhatóan még a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az országgyűlés a törvényjavaslatot, amely egy év felkészülési idő után, tehát valamikor 2013-ban lépne hatályba.

Mi mennyi?

Még számos szakmai részletkérdés kapcsán vita folyik – ilyen például a jogos védelmi helyzet megítélése vagy a családon belüli erőszak –, de az LMP most elsősorban azt kifogásolja, hogy a hatástanulmányokból alapvető költségvetési számok hiányoznak.

Nem derül ki például az, hogy milyen kiadásokkal járhat a büntetőpolitika változása – alapvetően szigorítása –, mert a dokumentumok csak azt tartalmazzák: ha pénzre lesz szükség, azt majd előteremtik, de arról, hogy miként, mikor és honnan, arról szó sem esik. Az LMP szerint így a minisztérium által készített „hatásvizsgálatokat” még egy átlagos képességű középiskolás is el tudja készíteni.

De más területeken is furcsán fogalmaz a minisztérium. A vezetői engedély szélesebb körű bevonásának következményeként az erre vonatkozó hatásvizsgálati lap azt jelöli meg, hogy a gépjárművek által okozott környezetszennyezés, illetve a szeszesital-fogyasztás – bár nem tudni, mennyivel és pontosan miért – csökkenni fog.

A jóvátételi munka mint új szankció bevezetése kapcsán – amelynek lényege, hogy az elkövető az okozott kárt társadalmilag hasznos tevékenység végzésével dolgozza le – a tárca hasonlóképpen nagyvonalúan számol. Azt állítják, hogy az ezzel összefüggő költségek a következő két-három évben 160 milliós összeget tesznek ki, miközben 156 milliót hoznak, tehát ez összességében csak pár milliót visz el. Az indokolás itt is hiányzik.

Mindezek alapján nyugodtan állíthatják – fogalmaz az ökopárt közleménye –, hogy a törvénytervezethez megismerhető valódi tényeken alapuló hatásvizsgálat eddig nem készült. Márpedig ahhoz, hogy felelősen lehessen dönteni egy komoly átalakításokat is szolgáló, többek között új büntetési nemeket bevezető törvényről, szükség lenne az alapvető kérdések megválaszolására.

Az LMP kíváncsi lenne arra, hogy a 2010-ben bevezetett szigorúbb büntetőpolitika, vagyis a három csapás bevezetése óta hogyan alakult a bűnelkövetések száma és súlya az érintett cselekményi körben, hogyan alakult a fogvatartottak száma, mennyivel nőtt a fogva tartás költsége, s érdemben változott-e a társadalom szubjektív biztonságérzete.

Az ökopárt szerint így nem lehet megalapozottan törvényt alkotni. Ismeretek nélkül jó döntést ugyanis csak véletlenül lehet hozni. Ezért a párt azt kéri a minisztériumtól, hogy készítsen újabb, bővebb és tényeket is tartalmazó hatásvizsgálatokat.

Két és fél milliárddal költene többet a börtönökre a kormány

Az LMP-nek annyiban nincs igaza, hogy a hatásvizsgálatok egy része tartalmaz konkrét számokat is. Minden különösebb magyarázat nélkül ugyan, de az egyik hatásvizsgálati lapról – amit ugyancsak a kétoldalas formanyomtatványon tettek közzé – kiderül, hogy a büntetés-végrehajtásnak a következő négy évben 3,7 milliárd forintnyi plusz forrásra lenne szüksége.

Ugyanakkor megtudhatjuk azt is, hogy az intézkedéseknek 1,25 milliárdos egyenlegjavító hatása lesz, tehát nem egészen két és fél milliárdot kell a börtönökbe pumpálni. Ám azt tényleg nem magyarázzák meg, hogy miért pont ennyit. Talán csökkenne a bűncselekményekkel a társadalomnak okozott kár?

Az viszont tény, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció más utat járt: az elzárás helyett alternatív büntetési nemeket próbáltak bevezetni, illetve a bíróságoknak nagyobb mozgásteret adtak annak érdekében, hogy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszthessék. Ugyanakkor mintegy kétezerrel bővítették a börtönök befogadóképességét is, tehát a zsúfoltság jelentősen csökkent.

Most azonban – amint azt az első Orbán-kormány idején is tapasztalhattuk – megint megfordult a trend: míg 2006-ban mindössze 14 és fél ezren ültek, tavaly már megint 17 és fél ezren voltak rács mögött – a hivatalosan nem egészen 13 ezer ágyon. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy szigorították a Btk.-t, illetve a szabálysértési törvényt.

Ennek oka, hogy visszaesőknél a bíróságnak többnyire börtönbüntetést kell kiszabnia – aki három, egyenként nem túl súlyosan minősülő erőszakos bűncselekményt követett el, az nem is úszhatja meg a szabadságvesztést –, de szigorúbb megítélés alá esnek a drogfogyasztók is. Emellett könnyen rács mögé kerülhetnek például a vagyon elleni szabálysértések elkövetői.

Az április 15-én hatályba lépő új szabálysértési kódex pedig még tovább rontja a helyzetet. A szerint mindazok elzárással lesznek büntethetők, akiket két éven belül legalább három szabálysértési eljárásban marasztalnak el. Ebben az esetben az is fogdába kerülhet, akit korábban két alkalommal például szemetelésen értek. A közlekedési szabálysértések elkövetői viszont egy módosító indítvány eredményeként megússzák az elzárást.

A börtönnépesség tehát négy év alatt háromezer fővel nőtt. Ez azt jelenti, hogy a rabok ellátására – a férőhelyek bővítésének költségeit nem számítva – évente kilenc-tízmilliárddal többet kell költeni. Amennyiben a hatásvizsgálat megalapozott, a következő években a fogvatartottak száma még ezerrel sem emelkedhet.

Matolcsy a privatizációs bevételeket fordítaná a büntetés-végrehajtásra 

A tárca az ilyen adatokkal adós marad, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2012-es költségvetésről szóló törvény módosításához korábban módosító indítványt nyújtott be, amely úgy szól, hogy a korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok eladásából és hasznosításából származó bevételek idén – a kormány jóváhagyásával – olyan beruházások finanszírozására fordíthatók, amelyek a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését szolgálják.

A tárcavezető magyarázatában azt írja – s ezzel választ ad az LMP kérdésére is –, hogy a rabok folyamatosan növekvő létszáma indokolttá teszi a büntetés-végrehajtási férőhelyek mielőbbi bővítését, mostani javaslata pedig a többletkiadás lehetőségét – a költségvetési egyenleg romlásának megakadályozása érdekében – az ingatlanértékesítési bevételekhez köti.

A problémafelvetés érthető, mert a jobboldal szabadságvesztésre alapozott büntetőpolitikája miatt már az első Orbán-kormány idején is jelentősen nőtt a börtönnépesség száma. A fogvatartottak száma 2002-re megközelítette a 18 ezer főt, miközben a fegyintézetek befogadóképessége tíz és fél ezer volt. Vagyis: akkor két helyen már több mint három embert kellett elhelyezni. A cél most is ez lenne?