„Próbáljanak Önök megélni 53 ezerből!”

– Új társadalmi szerződés kell – ezt mondta Vécsi István, Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke: mellészegődöm a borsodi város munkaügyi központjától a helyi ipari parkig tartó első szakaszon. - A szegénység vidéken elképesztő – tette hozzá.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Az ország vezetői ezt mindig cáfolják, szerintük az adatok azt igazolják, hogy csökken a szegénység - vetjük közbe. - Nem tudom, honnan veszik a statisztikákat, de az a gyanúm, hogy nem a való életből. Ricsén közel kétezer ember lakik, roma és nem roma egyaránt éhezik, ez nem cigánykérdés. A gyerekek úgy mennek reggel iskolába, óvodába, hogy sem előző este, sem indulás előtt nem ettek. Nem tudnak nekik kabátot venni.

Nem tudnak otthon befűteni. Ma reggel odajött hozzám egy idősebb falubeli, s azt mondta: náluk lesz pár napig az unokájuk, adjak neki kölcsön három hasáb fát. Érti? Három hasábot, és kölcsön, mert majd csütörtökön jön a nyugdíj,

és akkor vissza tudja majd adni. Eközben meg kiderül, hogy az országban rengeteg pénz van, milliárdokból építenek fel stadionokat, cég-és médiabirodalmakat, s működtetik belőle a saját hatalmukat, csak pont a legszegényebbeknek nem jut.

- S mi lenne az új társadalmi szerződés lényege? - Egyszerű: emeljék meg a béreket. Állítólag jól megy az országnak, tehát van miből. Orbán Viktor 1991-ben maga írta alá a Szociális Kartát, amiben azt vállalta, hogy tisztességes munkáért tisztességes bért adnak. Tartsa be, amit aláírt. Ma, aki közmunkából él, 36 ezer forinttal kap kevesebbet a minimálbérnél. Aki 105 ezer forint bruttót keres – s nem kevesen vannak ilyenek – húszezer forinttal kevesebbet kap nettóban a kötelező minimumnál. Fontos a szó: ez lenne a legalsó küszöbe annak, amiből meg lehet ma élni Magyarországon. Adják meg mindenkinek a kötelező létminimumra elegendő fizetést: ez a célunk az éhségmenettel – mondta. Később szavait megismételte a Közmunkás Szakszervezet és az MSZP által közösen szervezett hétfői miskolci szegénységellenes konferencián is, ahol szociológusok, közgazdászok és társadalomkutatók beszéltek arról, milyen stratégiákkal lehet mindenki – s nem csupán a kiváltságosok – számára jóléti államot teremteni.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

Az értelmiségiek felelősségéről beszélt Lovas Zoltán, a Demokratikus Kerekasztal képviselője is. - Testvéreinknek tekintjük a szegényeket. Az a célunk, hogy hazánkat újrademokratizáljuk, mert az tarthatatlan a huszadik században, hogy emberek éhezzenek: ezért arra kérjük értelmiségi barátainkat, hogy gyorsítsák fel a változásokhoz vezető tervek kidolgozását – fogalmazott. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke szerint a kormány „telehazudja" a sajtót azzal, hogy nőtt a foglalkoztatottság, miközben gazdasági menekültek százezrei hagyják el az országot egy jobb élet reményében.

Komjáthy Imre, a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnöke pedig felolvasta kiáltványukat, amelyben tiltakoznak a tömeges vidéki elszegényedés ellen, igazságosabb és alacsonyabb adózást, a minimálbér és a közszféra béreinek emelését, jogvédelmet, a korkedvezményes nyugdíjak visszaállítást s az alapvető élelmiszerek áfájának azonnali csökkentését követelik. Majd így fejezte be: nem hátrálunk, előre a végső győzelemig!