A Merre tovább, menekültügy? címmel rendezett budapesti fórumon Iván Júlia elmondta, hogy a menedékkérők esetében nálunk eddig is rendkívül alacsony volt az elismerési arány: a 45 százalékos uniós átlaghoz képest tavaly mindössze 9 százalék. Biztosra vehető, hogy a törvényi szigorítások következményeként még ennél is jóval alacsonyabb lesz ez a szám. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei egyetlen olyan kérelmezőt sem ismernek, aki menedékjogot kapott volna.

Kriminalizálják a menekülteket, futószalagon gyártják a büntetőügyeket – folytatta. A genfi egyezmény értelmében nem szabad megbüntetni a menekülteket, ha illegálisan, szabálytalanul lépik át a határt, így Magyarország megsérti a nemzetközi egyezményt.

A budapesti menekültügyi fórum előadói Reviczky Zsolt / Népszabadság

A bírák részéről a jelek szerint fel se merült, hogy a jogsértő állapotok miatt Alkotmánybírósághoz forduljanak. A bíróságokon úgy hoznak elutasító határozatokat, hogy az érintettek nyelvére nem fordítják le a vádiratot. Iván Júlia hozzátette: jelenleg háromszáz külföldi van magyarországi börtönökben, köztük traumatizált szír menekültek is.

Komoly problémát okoz a menekülteknek az információhiány is. Szabó Attila (Menedék Egyesület) a fővárosban találkozott olyan menekülttel, aki nem tudta, hogy villamosra vagy vonatra kell-e felszállnia, ha Debrecenbe akar eljutni. Hasonló tapasztalatokat szerzett a Migration Aid önkéntese, Gerner Péter is.

Simon Éva (TASZ, Társaság a Szabadságjogokért) elmondta, hogy nem csupán a menekülteket, de az újságírókat is elzárják az információktól. A média- és szólásszabadság folyamatosan sérül, nem is beszélve arról az esetről, amikor újságírókat fizikailag is bántalmaztak a déli határon. Az állam és a hatóságok úgy gondolják, hogy a közvéleményre csak az tartozik, amit ők próbálnak közvetíteni. A hivatalosságok a közérdekű adatigénylési kérelmekre sem hajlandók érdemben válaszolni, a TASZ ezért pert indít.

A jövőt illetően Simon Éva szkeptikusan nyilatkozott. A magyar állam lényegében kivonult erről a területről, átengedte a civileknek a terepet. A civilek hősiesen dolgoznak, de ennek a munkának az elvégzése elsősorban az állam feladata. A kormányzat magatartása – vélekedett – csak akkor fog változni, ha valamilyen európai szintű megállapodás születik, amely ezt kikényszeríti.

A jelenlévő szerveződések közül egyedül a Magyar Vöröskereszt volt az, amely költségvetési támogatást kapott menekültügyi tevékenységéhez. A Vöröskeresztnek együttműködési kötelezettsége van a hatóságokkal – jegyezte meg a szervezet képviselője, Kovács Péter, aki érzékeltette, hogy ebből adódhatnak feszültségek. A végzettségét tekintve katolikus hittantanár Kovács Péter elmondta, a menekültek segítésében vallási identitása is szerepet játszik.

Református gyülekezetek tagjai is részt vesznek a menekültek ellátásban – számolt be Kanizsai-Nagy Dóra (Református Menekültmisszió). Kérdésünkre hozzátette: szívesen venné, ha idehaza is lennének olyan megszólalások, mint amilyenek a nyugati partneregyházak vezetői részéről elhangoztak a menekültek védelmében.

Mások mellett László Luca (Segítsünk együtt a menekülteknek) is felhívta rá a figyelmet, hogy újabban kevesebb adomány érkezik. Feltehetően ez összefügg azzal, hogy a krízishelyzet mostanában kevésbé érződik Budapesten. Pedig napjainkban több menekült megy át az országon, mint azokban az időkben, amikor ezrek töltötték az éjszakát a Keleti pályaudvarnál.