Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy a kormánypártok márciusban megígérték, az átmeneti törvény rendelkezéseinek megfelelően rendezni fogják az aktanyilvánosság kérdését. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy "nem lett semmi" a Nemzeti Emlékezet Bizottságából, amelynek május 15-ig kellett volna megkezdenie a működését.

A Fidesz "sunyi és szánalmas" módon menekül az 1989 előtti titkosszolgálati múlt feltárása elől, mert nem érdeke, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba – jelentette ki.

Schiffer András visszautalt arra, hogy az LMP egy olyan vizsgálóbizottság felállítását javasolta a parlamentben, amelyik tisztázza, kik és hogyan juthattak hozzá az aktákhoz, de ehhez a kezdeményezéshez csak a Jobbik és néhány független képviselő csatlakozott.

Ezt a javaslatot a május 15-i határidő lejárta után újra benyújtotta az Országgyűlésnek, azzal kiegészítve, hogy büntessék azokat, akik jogosulatlanul birtokolnak állambiztonsági aktákat. Szavai szerint az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége "elszabotálta" a javaslat tárgysorozatba vételét.

Ezek után világosan kiderült, hogy a márciusi, nagyívű fideszes ígéretekből semmi nem igaz – szögezte le a képviselő. Egyúttal hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormánypártok próbálják megúszni a problémát, de a "sunyi és szánalmas szőnyeg alá söprés előbb utóbb a Fideszre fog omlani, mert egész egyszerűen megvezették a saját választóikat".

A magyar állampolgárok továbbra sem láthatnak tisztán abban a kérdésben, hogy a rendszerváltozás előtti állambiztonsági szolgálatok hogyan váltották át a hálózati tőkéjüket politikai és gazdasági tőkévé – mondta Schiffer András.

Ez az ülésszak úgy telt el, hogy a Fidesz semmit nem tett az állambiztonsági múlt feltárása érdekében, hacsak azt nem nézzük, hogy a levéltári törvény módosítása miatt nem egy sok szakemberből álló testület, hanem egyetlen, a kormány által kinevezett személy adja ki a kutatási engedélyeket – jelentette ki az LMP-s képviselő.