– Az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) aláírása nélkül a szerződés nem érvényes – ez a megállapítás szerepel abban a levélben, amelyet Szamatiosz Calasz, az ESA általános igazgatója küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének a sérült fűtőelemek eltávolításának uniós megítéléséről. Jávor azután fordult Calaszhoz, hogy a kormány tavaly ősszel ellentmondásba keveredett a kiszállítás tényeivel kapcsolatban: Seszták Miklós szakminiszter azt állította, hogy a műveletre az Európai Bizottság jóváhagyásával került sor, maga a Bizottság viszont írásba adta, hogy nem tudott semmit jóváhagyni, mivel nem kapta meg a szükséges tájékoztatást az Orbán-kabinettől.

Az ESA vezetőjének leveléből kiderül: a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemek tavaly nyári kiszállítása (titokban, vasúton a háborúban álló Ukrajnán keresztül) egy 2010-es szerződés alapján történt, így arra az EU 2011-ben hatályba lépett nukleáris hulladék keretirányelve alapesetben nem vonatkozik. Csakhogy az eredeti szerződést a magyar és az orosz fél 2013-ban módosította.

Jávor Benedek arról kérdezte Calaszt, hogy a módosításokról tájékoztatta-e a magyar kormány az ESA-t. Az ügynökség vezetőjének levele alapján ez a tájékoztatás elmaradt – Jávor szerint azért, mert ha megtörténik, akkor felmerült volna, hogy a szerződést hozzá kell igazítani a EU időközben elfogadott nukleáris hulladék irányelvéhez. A 2011-től hatályos uniós jogszabály úgy rendelkezik: a radioaktív hulladékot ott kell elhelyezni, ahol keletkezik. Ha egy ország újrahasznosítás végett máshová szállítja – például – a kiégett fűtőanyagot, a végleges felelősség (és a hulladék elhelyezésének feladata) továbbra is az adott államra hárul. Külföldi elhelyezésre csak akkor van mód, ha a célország bizonyítani tudja, hogy az uniós előírásoknak megfelelő végleges tárolóval rendelkezik – ilyen tárolója jelenleg sem Oroszországnak, sem a világ egyetlen másik államának nincs.

A magyar kormány jó eséllyel azért nem kért engedélyt 2014-ben a kiszállításra, mert az akkor érvényes jogszabályok alapján az uniós jóváhagyást nem kapta volna meg. Ezt a feltételezést támasztja alá Jávor Benedek korabeli levelezése a magyar kormányszervekkel, akik először letagadták, hogy végleges kinti hulladéktárolásról lenne szó, majd azzal érveltek, hogy a sérült fűtőelem nem is hulladék (ami nem csak a józan észnek, hanem a vonatkozó jogszabályoknak is ellentmond), végül pedig arra hivatkoztak, hogy a 2010-es szerződéskötés idején még nem volt jogi akadálya a hulladék oroszországi elhelyezésének.

Az ESA igazgatója most azt írta: mivel a kiszállítás megtörtént, a sérült fűtőelemek kikerültek az ügynökség hatásköréből. Ám a jogszerű kiszállításhoz az Euratom Egyezmény alapján szükséges lett volna az ESA engedélyére: annak híján a hulladékexportra az EU szemszögéből érvénytelen szerződés alapján került sor. Hogy valóban jogsértés történt-e, azt az Európai Bizottságnak kell megállapítania; a levél felszólítja Jávor Benedeket, hogy a tisztázás érdekében forduljon a Bizottsághoz.

A magyar EP-képviselő lapunknak elmondta, hogy ezt a lépést haladéktalanul meg is teszi: ha a magyar kormány (nem csak a sérült fűtőelemekkel, hanem általában a használt paksi üzemanyag oroszországi feldolgozásával kapcsolatban) megkerüli az uniós jogot, annak később beláthatatlan anyagi és egyéb következményei lehetnek, vagyis a jogsértő eljárás itt egyenlő azzal, hogy a nukleáris hulladékkal kapcsolatos felelősségünket a következő nemzedékekre hárítjuk át.