Fazekas Sándor agrárminiszter érdemi válasz helyett akkor csak annyit közölt vele, hogy majd a hatósági vizsgálatok lezárása után lehet dönteni az esetleges szankciókról. Az eljárások időközben lezárultak, ezért Sallai ismételten megkérdezte: élve a bérleti szerződésben szereplő lehetőséggel, szerződést bont-e a minisztérium a vétkes „gazda”, ifj. Nagy József cégével, és mire számíthat az összes létező állat-egészségügyi szabály megsértésével súlyos fertőzésveszélyt előidéző gazdálkodó.

A katasztrófavédelem a szarvasmarhatelep közelében Czeglédi Zsolt / MTI

Fazekas újabb válaszából kiderül, hogy – ami a büntetéseket illeti – leginkább semmire: bár a vétkessége bebizonyosodott, és 18 millió forintos pénzbírságot is kiszabtak rá, ám a földbérletet megtarthatja, és a területalapú uniós támogatásból kényelmesen kifizetheti az esetleg majd jogerőre emelkedő penitenciát. Az engedékenység talán nem is meglepő annak ismeretében, hogy ifj. Nagy József Fazekas Sándor földművelési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közeli barátja, akinek cégeihez sok csatornán csorognak az állami támogatások.

Az eset körüli szabálytalanságokat felsorolni is nehéz. Szabálysértő volt már maga az áprilisi nemzeti parki földpályázat is, ahol a City-Farm úgy nyerte el 250 hektárnyi védett föld kedvezményes bérletét, hogy indulni sem lett volna joga. Nem foglalkozott ugyanis korábban állattartással, ez a tevékenység a beadás időpontjában a cégiratokban sem szerepelt, és nagy valószínűséggel a papíron igazolt állatállományt is utólag szedte össze – egyes feltételezések szerint az ellenőrizetlen pedigréjű állatoknak is közük lehetett a fertőzéshez.

Viszont egy olyan fiatal gazdát szorított ki, aki – ifj. Nagy Józseffel ellentétben – valóban helyben él, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, régóta állattartásból él, és őshonos haszonállatokat tart, vagyis semmiképpen sem veszthetett volna a Fidesz-közeli, de eredetileg gázszerelvényekkel üzletelő versenytársával szemben. Az ügyben volt továbbá feketevágás, illegális kimérés, fertőzött hús illegális felhasználása a gyermekétkeztetésben.

Külön érdekesség, hogy tudósítónk szeptemberi beszámolója szerint a tiszafüredi közétkeztetést ellátó Füredi Hableány Bt. továbbra is zavartalanul szállítja a helyiek – köztük több száz iskolás – mindennapi ebédjét, miközben a hatóságok szintén vétkesnek találták, mivel úgy vásárolt meg a City-Farmtól származó százkilónyi lépfenés húst, hogy bemondásra elhitte: a szállítmány rendelkezik a szükséges állatorvosi igazolással. Más kérdés, hogy a fideszes többségű testület gyakorlatilag felbonthatatlan szerződést kötött a Hableánnyal.

A City-Farm az általa bérelt védett területeken engedély nélküli átalakításokhoz is fogott: a legelőn megjelent egy ásott kút, egy lakókonténer és egy fészerhez hasonlító építmény is, ezek egyikére sincs engedély – és Natura 2000-es területen nem is lehet ilyesmit engedélyezni –, ami szintén indok lehetne a szerződésbontásra. Az Átlátszó a napokban felvetette, hogy a talaj megbolygatása is összefügghet a fertőzéssel: a lépfene évszázadokon keresztül jelen volt a Hortobágy érintett részén, és a kórokozó spórái a földben szinte korlátlan ideig fertőzőképesek maradnak.

A földbérlet ügyében az agrárminiszter azt írta Sallai R. Benedeknek: „az állami földeken fennálló haszonbérleti szerződések ellenőrzése meghatározott ellenőrzési rend szerint egyrészt a tulajdonosi joggyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, másrészt a vagyonkezelő – a konkrét esetben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság – feladata”. Mint a válaszból kiderül, Fazekas egyik általa felügyelt tulajdonost sem utasította vizsgálatra, illetve szerződésbontásra, így aligha valószínű, hogy önmaguktól fellépnének a miniszter bizalmasával szemben.