Pálinkás József kijelentette, hogy az MTA továbbra is arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az ország javára a leghatékonyabban használhassa fel.

Szavai szerint Magyarországon a kutatásban és fejlesztésben foglalkoztatottak száma alacsony, 1000 munkavállalóra 4,5-5 kutató jut, míg az Európai Unió 15 tagállamában ez a szám tíz feletti. Hozzátette, hogy emellett viszont a magyar kutatói állomány minősége még mindig versenyképes.

A személyi kérdések kapcsán megjegyezte, hogy az utánpótlással is komoly gondok vannak. Hozzátette, a természettudományos és műszaki képzésben jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbra is versenyképes maradhasson.

Az intézményrendszer kapcsán közölte, hogy az irányítási rendszer többször is változott az elmúlt időszakban és ez nem tesz jót az intézményeknek. Véleménye szerint a felsőoktatási intézmények tudományos produktuma csupán néhány egyetemre korlátozódik.

Elmondta azt is, hogy elindult többféle fejlesztés, amelyeknek csak egy része hasznosult, de "egy része célját tévesztette".

Kitért arra is, hogy az egyetemi fejlesztésekben nagyobbrészt épületeket építettek és nem kutatási berendezéseket vásároltak, pedig a versenyképesség eléréséhez elsősorban az utóbbira lenne szükség. Megjegyezte azt is, hogy a kutatóintézetek infrastruktúrája meglehetősen rossz állapotban van. Közölte, hogy a legfontosabbnak a felszereltség javítását tartja.

Pálinkás József közismert ténynek nevezte, hogy a GDP arányos finanszírozás alacsony. Hozzátette, hogy ezen belül a költségvetési finanszírozás - arányát tekintve megfelel a Magyarországgal azonos fejlettségű országokban adott finanszírozásnak, de a mértéke elmarad a fejlett országokban megszokott GDP arányos támogatáshoz képest.

Az MTA elnöke megjegyezte, hogy a vállalatok közül is elsősorban a nagyvállalkozások finanszíroznak jelentős kutatási programokat. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy az intézményi és a versenyfinanszírozásnak valamilyen egyensúlyát kialakítsák. Kijelentette, hogy a kutatási pályázatokat egyszerűbbé és áttekinthetőbbé kell tenni.

Az eredményekről beszámolva azt mondta, hogy a felfedező kutatások tekintetében Magyarország jól teljesít. Megemlítette, hogy a World Economic Forum 2008-as, 134-es listáján Magyarország a 24. helyen végzett és ugyanebben az évben volt olyan magyar tudományos eredmény, amelyet a világ tíz legjelentősebbje között tartottak számon.

Kitért arra is, hogy a döntéshozók számára elindították a köztestületi stratégiai programokat, amelynek elkészült az első, a környezettel és a klímabiztonsággal foglalkozó kötete.

Pálinkás József a felfedező kutatások hatékonyságát jónak nevezte, de mint mondta, a fejlesztés és innováció hatékonysága legfeljebb közepes vagy gyenge.

Hangsúlyozta, hogy csak az erős gazdaság hozhat létre jó innovációt, mert az előbbi inspirálja a kutatásokat.