A kiadvány - Sólyom László akkori alkotmánybírósági elnök ötlete alapján - 2003 óta készült, majd Jakab András szerkesztésében most jelent meg. Sólyom László köztársasági elnök mérföldkőnek nevezte a kötet kiadását, ahogy fogalmazott, "végre egy igazi kommentár". Emlékeztetett rá: a korábbi kommentárokra nem volt jellemző az a szerves egység, ami a német mintára most elkészült kötet jellemzi. A mű különös értéke a 80 oldalas módszertani tanulmány az alkotmányértelmezés művészetéről.

A köztársasági elnök furcsán érzi magát, mert ő szerette volna ezt a kötetet megírni, szerkeszteni. Beszélt arról, hogy a kötet generációváltást jelent, hiszen fiatal munkatársak készítették. Ez egy új nemzedék műve. Igen pozitív, hogy nem csak alkotmányjogászok írták a kötetet, a szerzők között szép számban voltak az európai uniós jog szakértői, valamint más jogágak képviselői.

"Én azt hiszem, a jogtudományban a termékeny tévedések és a hályogkovács hozzáállások sokszor jóra vezetnek" - jelentette ki az államfő, megjegyezve, hogy ez a fajta szerzői megoszlás, a friss szem sokat számít a mű értékelésekor. A kommentár legfontosabb érdeme, hogy a szerzők és a szerkesztő a magyar alkotmányjogi kultúrát szeretnék szolgálni és elmélyíteni, emelni az alkotmányjogi érvelés színvonalát.

A köztársasági elnök a kötet újdonságaként kiemelte, hogy a szerzők nagy szerepet szántak az európai közösségi jognak, valamint, hogy nem elemezték az "alkotmány alatti joganyagot", ugyanakkor hiányolta, hogy a kötetbe nem vették bele a "hivatásos alkotmányértelmezők", azaz az ombudsmanok munkásságát.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődésének ismertetése mellett - arról beszélt: a kötet ajánlása is felveti a kérdést, szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre. Erről 1990 óta különböző intenzitással állandóan vita folyik szakmai és politikai berkekben. "Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is". 

Paczolay Péter az alkotmányozás folyamatáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogyha nincs olyan kirívó súlyos hiányosság, ami feltétlen beavatkozást igényelne, fölösleges a módosítás. Továbbá hogyha az alkotmányt "megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó - anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk és ha igen, mit a helyére állítani". Összegzésként azt mondta: az átfogó "alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni".

Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a kommentár "hihetetlenül sok" gondolatot ébreszt olvasójában, és a rendszerváltás óta a közjog területén az egyik legsikeresebb szellemi vállalkozásnak nevezte a kötetet. Emlékeztetett rá: a mű bevallottan gyakorlati jogalkalmazóknak készült, inkább elméleti kérdéseket vet fel és megadja a megoldáshoz szükséges segítséget.

Felhívta a figyelmet arra: a rendszerváltás előtt "a legelvetemültebb bíróknak sem jutott eszébe", hogy az alkotmányra hivatkozzanak ítéleteikben. Így bíró-generációk nőttek fel úgy, hogy az alkalmazandó jogszabályon kívül  az alkotmányra, az alkotmányos elvekre, a nemzetközi bíróságok esetjogára hivatkoztak volna, vagyis "kihalt az esetjogi gondolkodás".

Mint mondta, 1990 óta az LB által közzétett 2500 büntető ítéletben kevesebb mint száz hivatkozott alkotmánnyal összefüggő kérdésekre. A bíróságok tevékenysége során alapvető fontosságú a jogszabályok alkotmánykonform értelmezése, hogy az alkotmányos elvek a jogszabályok értelmezésében nagyobb szerepet kapjanak, ehhez nyújt segítséget a kötet.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke azt mondta: olyan időszakban jelent meg, amikor az alkotmánnyal kapcsolatos viták egyébként is az érdeklődés középpontjában állnak.

Masát András, a könyvbemutató házigazdáját adó egyetem rektora felidézte: 2003 elején, Sólyom László ötlete alapján és vezetésével kezdődtek a kötet munkálatai, eredetileg 15 résztvevővel. Sólyom László köztársasági elnökké választása után, 2006 júniusában - amikor a kézirat ötöde már készen volt - vette át a szerkesztési munkákat Jakab András, és bővült a szerkesztőség 50 tagúvá.

A kommentár német mintára készült. Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke arról beszélt, a német alkotmány kommentárja az 55. kiadását érte meg.

Jakab András, a kötet szerkesztője elmondta, bár sokan azt hitték a rendszerváltáskor, hogy "elég kicserélni a jogszabályokat és kapunk egy jól működő jogrendszert", ez nem így történt. Ennek legfontosabb oka, hogy a két kulcselem, az erkölcsiség és az érvelés elhanyagolttá vált az elmúlt húsz évben.

Álláspontja szerint színvonalas alkotmánykommentárt erkölcsi vízió nélkül nem lehet megalkotni, továbbá a magyar jogi kultúra túlzottan szövegkötött. Mint mondta, szerinte a rendes bíróságoknak a döntéseik meghozatalakor a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venniük, továbbá szükség van arra, hogy rendszeresen szakmai visszajelzéseket kapjanak a bíróságok.

Kapcsolódó cikkek: Baka András: hozzá kell nyúlni a bíróságokhoz | Sólyom az AB-hez fordult | 'A baloldal lerombolta az államfő és Alkotmánybíróság tekintélyét' | Sólyom: Az alkotmány szilárd | Húszéves az Alkotmánybíróság