Megszólalt és vádol az Uzsoki
A hatóság azt követően kezdett vizsgálódni, hogy Márkus Attila a kórház egykori orvosa egy szakmai lapban – konkrét intézmény megnevezése nélkül - arról számolt be, hogy végstádiumban lévő betegek szokásos morfin adagjuk négy-ötszörését kapták és ezt követően néhány napon belül meghaltak.
Az Uzsoki vezetői szerint a nyomozás alapjául szolgáló cikk állításai megalapozatlanok és egyúttal statisztikákkal is igyekeztek bizonyítani, hogy nagy számban és a lehető legjobb szakmai gyakorlat szerint gyógyítják a betegeket az intézményben. Eszerint miközben az Uzsoki Kórház zömében súlyos állapotú, fej-nyakdaganatos betegeket kezel, addig az intézmény összes betegére vonatkozó halálozási rátája mindössze két százalék. Ez az országos átlagnál nem rosszabb, sőt. Egyébiránt pedig lendületesen próbálták aláásni egykori orvosuknak, a cikk szerzőjének szakmai és emberi hitelét.
Golub Iván, a kórház főigazgatója elmondta: a nyomozás részeként a kórházban végzett házkutatáson derült ki, hogy az orvos cikkéhez köthető esetekben hiányzik 46 kézzel írt lázlap illetve egyéb ápolási, és 2008-ból további 12 dokumentáció. A hiányzó papírok között vannak a betegtájékoztatást-beleegyezést igazoló iratok. Golub Iván közölte: a digitális kórlapok azon kiegészítő, kézzel írott részei is eltűntek el, amelyeken például az szerepel, hogy ki, kinek az utasítására, milyen dózisban, milyen készítményt alkalmazott. Mint mondta „életszerűtlen és ostobaság lenne feltételezni, hogy ezt házon belül vigye el valaki. Ezt csak olyan tehette, aki szándékosan kárt akar okozni, aki nem beszámítható, hamis állítást akar vele bizonytani. Sértett. Nem beszámítható.” Golub Iván elmonta azt is, hogy az ügyet "kirobbantó" cikk írója ugyan csak 2007-ig dolgozott a kórházban, de még 2008-ban is megfordult az intézményben.
A sajtótájékoztatón azt is szükségesnek tartották megosztani a nyilvánossággal, hogy Márkus Attilának máig nincs szakvizsgája, az osztályon annak idején, általános orvosként is csak felügyelet mellett dolgozhatott. Alkalmazását a kórház végül 2007-ben már nem újította meg, mert az ágyszám csökkentés velejárójaként zajló leépítéseknél feleslegessé vált, de úgy emlékeznek, Márkus Attila munkájával szemben adódtak kifogások is.
A kórház ügyvédje, Magyar György is felkészültnek mutatkozott Márkus Attila élettörténeti adataiból, amikor arról számolt be, hogy tudomása szerint egy másik ügy kapcsán korlátozott belátási képességet is megállapítottak a fiatal orvosnál. Golub Iván arról is beszélt, hogy Márkus Attila volt az egyetlen a kórház történetében, aki azért perelte be az intézményt, mert elvárták tőle, hogy a hivatalos munkaidő előtt és után félórát még legyen az intézményben. E per nyomán a kórház megfizette ezeket a túlóra díjakat. A fiatal orvossal szemben most felrótták azt is, hogy egy olyan szaktekintélyt vádolt meg a helytelen terápiás gyakorlattal, aki az ország egyik legtekintélyesebb fej-nyak sebésze. A szóban forgó vezető harminc évet dolgozott ebben a kórházban, több szakvizsgája, mellett tudományos minősítése is volt, miniszteri dicsérettel ment nyugdíjba, és úgy tartják számon, mint aki soha nem fogadott el a betegektől hálapénz.
Az igazgató szerint a kórház az elmúlt két hétben azért nem nyilatkozott az ügyről, mert részben maguk sem tudták mi történt, s a hallgatásukkal is próbálták segíteni a rendőrségi vizsgálatot, hogy mielőbb tisztázódhassanak az általuk méltatlannak tartott vádaktól. Golub Iván úgy fogalmazott, hogy „miközben a sajtóhírekben halálgyárként aposztrofálták az intézményt, közben kapun belül havi nyolcvan ezer forintért a dolgozók végezték a munkájukat, embereket gyógyítottak”.
Magyar György ügyvéd szerint nem is nekik kell védekezniük. Annak kell szégyellnie magát, aki az ország egyik legjobb kórháza jóhírének ilyen súlyos sérelmet okozott. ”Ha valaki támad, legalább, mint a cseh vitéz is tette: a sisakját hajtsa fel!” Az ügyvéd szerint nem a kórház dolgozói követtek el bűncselekményt, hanem valaki más. S hogy szavainak súlyt adjon, felidézte: hamis vádaskodásért öt évnyi büntetés jár. A fenyegetésből ezúttal jutott a sajtónak is. Dr. Magyar jelezte polgárjogi eljárásban jogi reparációt kérnek, valamint azt is, hogy a bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítésként értelmezze, azt a kárt, ami a kórházat az eset „feltupírozása miatt” érte.
