A következő ciklusra halasztaná a kórházi rendszer most zajló átalakítását, valamint a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja a Kereszténydemokrata Néppárt. Surján László, a kisebbik kormánypárt alelnöke minderről csütörtökön beszélt az MTI-nek.

Mint mondta: az intézményátalakítással kapcsolatosan felvázolt elképzelések többéves előkészítés és az érintettek bevonásával megvalósuló konzultáció után valósíthatók meg, és "a közérdek érvényesülését elősegítő, egyéni érdekeltségekre alapuló rendszer talán csak 2018 után léphet életbe". A beszélgetésen jelen lévő Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelezte azt is, hogy javaslataik a betegek érdekeinek és az orvosok érdekeltségének figyelembevételével hosszú távon kívánja az egészségügy kérdéseit rendezni, illeszkedve a kormányprogramhoz.

Surján László fontosnak tartaná azt is, hogy folyamatosan javuljon az alapellátás helyzete, mind a személyi juttatások, mind a korszerű műszerezettség területén. A kereszténydemokrata politikus a megvitatandó javaslataik között említette, hogy a háziorvosi munkakörben dolgozó és valamely más szakképzettséggel bíró orvosok a képzettségüknek megfelelő járóbeteg-szakellátást is végezhessenek. Legyen valós tartalma az alapellátás kapuőr funkciójának - említette egy másik kezdeményezésüket, hozzátéve: ha a háziorvos betegeire fordított összes közkiadás éves szinten kevesebb, mint a korábbi 2-3 év átlaga, a különbség törvényben biztosított hányada kerüljön vissza a praxisba. Anyagi érdekeltség nélkül ugyanis a "kapuőr funkció" csak óhaj - állapította meg a kereszténydemokrata politikus.

Surján László beszélt arról is, hogy pártja konzultálni szeretne arról, hogy miként lehetne kiterjeszteni a népegészségügyi termékadót. E közteherből tavaly 19 milliárd forint folyt be az államkasszába, a pénzt az egészségügy kapta. A KDNP megvizsgálná, hogy a most adóztatott termékkört hogyan lehetne bővíteni. 

A népegészségügyi termékadót nem növelni, hanem csökkenteni kellene - reagált az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) Surján javaslatára. Az ÉFOSZ szerint a magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársakét, az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett. A magyar fogyasztó az EU-átlagot messze meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez.

A szervezet közleménye utal arra is, hogy az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték.