Bűnös vagy Bakács! – ismételte meg a tárgyalóteremben pár perce kihirdetett verdiktet már a Fővárosi Bíróság folyosóján Mészáros Imre, a Gój Motorosok Egyesületének elnöke. Bakács Tibor újságíró, kritikus azért került a vádlottak padjára, mert egy rádióműsorban korábban feltett egy kérdését: "Na mi van, gój motorosok, mi van fasiszták, nem ismeritek a történelmet?" Az apropó a hitleri Németországhoz hű magyar csapatok utóbb dicsőségesnek láttatott, Bakács szerint meg inkább vérfürdővé vált budai kitörése volt.

Bakács Tibor, Mészáros Imre (b-j)

A motorosok úgy vélték, hogy ezzel a kijelentéssel lefasisztázták őket, így magánvádlóként perre mentek. A bíróság tegnap másodfokon, jogerősen kimondta, hogy a vádlott becsületsértés vétségében bűnös. Az eset súlya alapján azonban a Masszi Katalin vezette tanács szankció kiszabását nem látta indokoltnak, hanem megrovásban részesítette Bakácsot. Ami csupán annyit jelent, hogy a bíróság rosszallását fejezte ki, a döntésnek más jogkövetkezménye nincs.

Első fokon még szigorúbban ítélték meg az esetet: júliusban a kritikust nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt marasztalták el, és ezért 150 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki. Bakács – aki mindvégig hangoztatta ártatlanságát – akkor kijelentette: nem fizet, inkább ülni fog.

A gójok azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg: Bakács kijelentése jelentős érdeksérelmet is okozott, mert az állítólag lefasisztázott motorosokat e minősítés elhangzása óta több helyre nem hívták meg. A vádlott pedig a felmentését kérte, mert szerinte ahol bárkit lekommunistázhatnak, ott fasisztázni is lehet. Ráadásul ő nem a gój motorosokra célzott – hangoztatta a tegnapi tárgyaláson –, mert ha ezt akarta volna tenni, a műsorban úgy fogalmaz: "Na mi van, fasiszta gój motorosok?" Ám nem ezt mondta, hanem két csoportot szólított meg: a motorosokat és a fasisztákat.

Schiffer András, a kritikus jogi képviselője azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítélet elhibázott, mert rágalmazni csak tényállítással lehet. Bakács kérdése viszont csupán véleménynek tekinthető, amelynek kinyilvánítására az Alkotmánybíróság döntése alapján érték- vagy valóságtartalmától függetlenül mindenki jogosult. A bíróság annyiban elfogadta Schiffer álláspontját, hogy tényállítás híján tényleg nem rágalmazásról van szó. A tanácsvezető bíró ugyanakkor leszögezte: a rádióban elhangzott kérdés alkalmas arra, hogy mások becsületét csorbítsa, ám a cselekmény tárgyi súlya nem indokolja büntetés kiszabását.

Meglehetősen zokon vette a felemás döntést Mészáros Imre, aki már az ítélethirdetés előtti szünetben szóváltásba keveredett Bakáccsal, mondván, ezt az ügyet – ha így nem megy – másként kell elintézni. Azt kérdezte: a vádlott miért nem a Mazsihiszt vagy a Lungo Dromot emlegette a műsorában. Ezt azonban Bakács már nem hallotta, mert az összetűzést elkerülendő inkább otthagyta a gójok egyesületi elnökét.

Mészáros a tárgyalás után az utcán arra szólította fel a híveit, hogy "tapadjanak rá" Bakács műsoraira, és ha egy rossz mondatot hallanak, támadni kell. A másik oldal – a műsorvezető-kritikus szimpatizánsai ugyancsak szép számmal jelentek meg a tárgyaláson – pedig néhány horogkeresztet tartalmazó plakátot helyezett el a bíróság épülete előtt, amelyen az volt olvasható, hogy november 19. nemzetközi vécénap, amikor „ügyelünk a tisztaságra”.

Szívesen továbbvinné az ügyet Bakács ügyvédje, de a döntést az érintettre bízza. Schiffer lapunk kérdésére közölte: megvárja az írásba foglalt ítéletet, mert csak annak alapján határozhatnak arról, hogy próbálkoznak-e felülvizsgálati kérelemmel, vagy esetleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Schiffer azért nem nyugodna bele a szívesen verdiktbe, mert elfogadhatatlannak tartaná, hogy olyan bírói gyakorlat alakuljon ki, amely szerint a szélsőjobb cselekedeteit egyáltalán nem lehet minősíteni. Az ügyvéd emellett utalt arra, hogy a Fidesz következmények nélkül minősíthette kommunista bankárnak Magyarország jelöltjét az EU-biztosi posztra, most pedig egy rádióműsorban elhangzott hasonló kijelentés miatt elmarasztaló ítélet született.