A tervezet tartalma, illetve a kétharmados passzusokkal való játszadozás a köztársasági elnök ingerküszöbét is elérte. Áder János három kritikus ponttal kapcsolatban kért normakontrollt az AB-től:
- van-e olyan szakasza a törvénynek, amit feles többséggel fogadtak el, holott kétharmados döntést igényelt volna,
- sérültek-e a természetvédelemre vonatkozó garanciális elemek,
- a jogszerűen megkötött, hatályos földbérleti szerződéseket ezzel a törvénnyel lehet-e módosítani.
Az Alkotmánybíróság a három pontból kettő esetében talált alkotmányellenességet.
|
Őrző-védők
Szigetváry Zsolt / MTI |
Ahogyan a hétfőn ismertetett határozat fogalmaz: „a törvény egyes védett földterületeket a Nemzeti Földalapba vont volna, ami az Alaptörvény alapján sarkalatos szabályozási tárgyköröket érint, ezért a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára lett volna szükség – mivel a szavazás során az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el a törvényt, az a minősített többséget igénylő rendelkezések vonatkozásában alaptörvény-ellenes (...) Alkotmánybíróság másrészt alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést.
|
Vadlovak a Hortobágyon
Konyhás István / Népszabadság |
A vagyonkezelést ezt követően az a Nemzeti Földalap végezte volna, amely elsősorban gazdasági természetű földbirtok-politikai irányelvek alapján jár el, tevékenysége során a természet védelme nem elsődleges szempont. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, sőt a csökkenés kockázatával sem. A törvénymódosítás viszont – mivel nem tartalmaz megfelelő garanciákat – éppen ezzel jár, ami az Alaptörvény sérelmét okozza." A haszonbérleti szerződések felmondását lehetővé tevő, illetve a fennálló előhaszonbérleti jogok megszüntetéséről rendelkező részekkel kapcsolatban ugyanakkor nem talált alkotmányossági kifogást a testület. Ez a törvényhely sem léphet azonban hatályba, mivel az AB-határozat, amelyhez Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Stumpf István párhuzamos indokolást, Kiss László, Lévay Miklós, Salamon László és Varga Zs. András pedig különvéleményt csatolt, nem teszi lehetővé a törvény kihirdetését.
|
| Karámban. Fotó: Konyhás István / Népszabadság |
A zöldszervezetek máris nyilatkozatban üdvözölték az általuk is bírált jogszabály elbukását.
„A mai örömteli döntés egy lélegzetnyi időt ad, hogy a természetvédelem győzelmét ünnepeljük. A munka érdemi része természetesen hátravan, hiszen egy rossz törvényjavaslat elbukása még önmagában nem jelent előrelépést. De az Alkotmánybíróság mai döntése legalább biztosíték arra, hogy visszalépés se történjen a közeljövőben"
– fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
"Különösen jelentős az Alkotmánybíróság döntése abból a szempontból, hogy kimondta: nem lehet visszalépni a természet védelmének jelenlegi szintjétől. Felszólítjuk a kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alkotmányos elvet, és biztosítsa a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer zavartalan működését" - írták a zöldszervezetek.
