A bíróság előtt már kész volt részletesen elmondani mindent, mint fogalmazott, azokat a tényeket és körülményeket is, amelyeket az ügyészség valamiért nem tartott fontosnak. Talán mert nem illettek bele a vádirat koncepciójába.
Hiszékenyt az ügyészség azzal vádolja, hogy a XIII. kerület alpolgármestereként 2013 elején ötmillió forintot kért egy őt közvetítőn keresztül megkereső vállalkozótól egy Visegrádi utcai üzlethelyiség bérleti jogáért.
Vádbeszédében az ügyész úgy fogalmazott: a „vállalkozó”, B. István, a későbbi koronatanú és titkos informátor, pontosan meg nem határozható időben értesült arról, hogy 15 millió forint fejében megszerezhető a szóban forgó ingatlan bérleti joga. B. a vesztegetés szándéka nélkül, közvetítők útján érdeklődött az ingatlan iránt, ekkor neki is megerősítették a korábbi értesülését.
B. felháborodott, és bejelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Később a nyomozás során egy fedett nyomozó is „bejelentkezett” az ingatlanra. Az ő írásos jelentése szerint, amikor Hiszékeny Dezsővel tárgyalt, az alpolgármester bal kezével mutatta neki, hogy öt millióba fog kerülni a bérleti jog. (Hiszékeny a bíróság előtt bemutatta: egy baleset folytán a bal keze kis ujját nem képes kinyújtani, így azzal nem tud ötöt mutatni. „Legfeljebb csak négy és felet” – mondta.)
Hiszékeny Dezső szerint ez egy politikai indíttatású koncepciós eljárás, amelyben az állam minden rendelkezésére álló erőt, beleértve a titkosszolgálatot (azaz a titkosszolgálati eszközök alkalmazására is feljogosított Nemzeti Védelmi Szolgálatot) is bevetette ellene. Szerinte törvénytelenül.
Bár mint azt később ő és védője, Kádár András többször is hangsúlyozták, nem kaptak meg minden nyomozati iratot (ami sérti a jog szerinti fegyveregyenlőség elvét, azaz eljárásjogilag erősen aggályos), annyi a birtokukban lévő dokumentumokból is kiderült, hogy Hiszékenyt mondvacsinált ürüggyel lehallgatták még az előtt, hogy bárki is be- vagy feljelentést tett volna ellene.
Hiszékeny vallomásából egy politikai krimi körvonalazódott titkosszolgálati machinációkkal, egy rendőr titkos informátorrá avanzsált rovott múltú testvérének részvételével. Eszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy rendőr zsarolhatóságát vizsgálta. A rendőr B. István testvére, s a védelmi szolgálat arra volt kíváncsi, hogy rovott múltú testvére miatt zsarolható-e a rendőr. Ennek a titkos eljárásnak az égisze alatt hallgatták le vallomása szerint Hiszékeny Dezsőt is. Nyilván nem véletlenül – tette hozzá.
|
Ezzel a kézzel aligha mutatott ötöt
Mirkó István / Népszabadság |
Hiszékeny szerint nincs olyan vállalkozó, aki 15 milliós kenőpénzt fizetne bárkinek is egy olyan ingatlanért, amelynek az eladási irányára 29 millió forint körül van. A szóban forgó Visegrádi utcai ingatlan korábban szórakozóhelyként üzemelt, de a sok balhé és rendőri intézkedés miatt a lakók ragaszkodtak hozzá, hogy az önkormányzat többé ne engedjen ott kocsmát nyitni. A helyiséget egyébként azóta sem sikerült bérbe adni.
Az ügyészség Hiszékeny korruptságának bizonyítékát látta abban is, hogy a kérdéses ingatlant az önkormányzat nem hirdette meg. Hiszékeny szerint a hatályos vagyongazdálkodási szabályzat szerint nem is kellett meghirdetni. Az pedig, hogy ő maga mutatta be a vevő-, illetve bérlőjelöltnek (mint kiderült, egy fedett nyomozónak) megint csak nem szokatlan: „Ha valaki közvetlenül engem keresett meg, személyesen foglalkoztam az ügyével” – mondta, és felsorolt pár példát, amikor szintén személyesen mutatta meg a reménybeli bérlőknek az ingatlanokat.
Hiszékeny, majd később Kádár András is rámutattak, hogy az ügyészségnek egyetlen lehallgatási anyaga és egyetlen más konkrét bizonyítéka sincs arra, hogy ő pénzt kért volna a bérleti jog értékesítéséért, vagy – mint az a vádiratban olvasható – sürgette volna a pénz kifizetését.
Kiderült ellenben, hogy a koronatanú ellen is indult eljárás. Egy lehallgatott telefonbeszélgetése ugyanis arról szólt, hogy valakit ő is meg akart vesztegetni. Ezt az eljárás azonban megszüntette az ügyészség. Mint a tárgyaláson az ügyész elmondta, azért, mert a jog szerint az öt évnél enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncselekményeknél a titkos adatgyűjtéssel szerzett bizonyítékot nem használhatják fel, más bizonyíték meg nem volt B. ellen.
Kalina József bíró végül a védőknek át nem adott nyomozati iratok beszerzéséig elnapolta a tárgyalást. Elfogadta Hiszékeny védőjének érvelését, miszerint: mivel az ügy kulcsfigurájáról szerintük sok mindent eltitkolt az ügyészség, egyelőre nem tudják neki feltenni azokat a kérdéseket, amelyekből kiderült: ki is ő valójában, mi volt a szerepe az ügyben, és ki mozgatta őt a háttérből?
Az ügyész erre azt közölte, nincs titkolni valójuk, és a védelem által kért adatokat, már amelyek valóban léteznek, a bíróság útján átadják a részükre.
