„A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik” – derül ki Cser-Palkovics Andrásnak és Gulyás Gergelynek a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító indítványából.

Ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor bármely – egyébként cselekvőképesnek tekintett – magyar állampolgár választójoga elvonható lesz arra hivatkozva, hogy nem érti elég pontosan a politikai kérdéseket, illetve értelmi képességei okán nem képes racionális döntéseket hozni – erre hívja fel a figyelmet Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa a Valasztasirendszer.hu-n.

Miközben Európa mind több országában ismerik el és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát – fogalmaz a jogvédő szervezet szakértője –, addig az alaptörvény „alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához”. A szerint ugyanis „nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt 
a bíróság a választójogból kizárt”.

Az új javaslat pedig a TASZ munkatársa szerint „még egy lapáttal rátehet” a már ma is nemzetközi jogot sértő szabályozásra, hiszen a szavazati jog megvonását elválasztja attól a gondnokság alá helyezési eljárástól, amelynek célja éppen a cselekvőképesség korlátozásának megállapítása lenne. Vagyis: lehetővé teszi, hogy a bíróság kifejezetten a szavazati jog gyakorlásának tekintetében döntsön.

Nemzetközi dokumentumok sora zárta rövidre 2011 végén a fogyatékos állampolgárok választójogáról szóló vitát – tette közzé korábban a TASZ. A strasbourgi bíróság ítélete után „az ENSZ, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság állásfoglalásai mostanra kórussá álltak össze: a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójoga semmilyen formában nem korlátozható”.

Vagyis: az a hatályos szabályozás, amely szerint jelenleg azon gondnokság alá helyezett állampolgárok nem szavazhatnak, akikről a bíróság kimondja, hogy ezen a területen is korlátozni kell cselekvőképességüket, elfogadhatatlan. E dokumentumok alapján a szervezet szerint egyértelmű, hogy az alaptörvény jogsértő, amit egy ENSZ-egyezmény is világossá tesz. Az egyezmény végrehajtását felügyelő bizottság tavaly ősszel pedig figyelmeztette a kormányt, és ezzel kapcsolatban beszámolási kötelezettséget írt elő.

A kormány azonban láthatóan nem észleli problémaként azt a tényt, hogy jelenleg mintegy ötvenezer embert fosztanak meg a választójoguktól csak azért, mert fogyatékosok – figyelmeztet a TASZ. A beterjesztett javaslat most a választási eljárási törvényben is a megfelelő helyre illeszti a gondnokság alá helyezett állampolgárokat választójoguktól megfosztó passzust, de – jelzik – továbblép ennél akkor, amikor leválasztja a választójogtól való megfosztás lehetőségét a gondnokság alá helyezési eljárásról.

Ebből pedig akár az is következhet, hogy előre nehezen körülírható okból bárkit megfoszthatnak a szavazati jogától. Tehát „a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő” vadbarmokat is, akiket egy fideszes politikus lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint nem kellene az urnákhoz engedni.