Úgy tudjuk: a jelentés elkészítésében több mint egy tucat szervezet vett részt, köztük szakmai társaságok is. A dokumentum alaposan körbejárja a problémát, és nem meglepő módon arra jut: a drogteszt bevezetése meglehetősen aggályos lenne. A jelentéstevők szerint ha a kormány mindenképpen elszánt a kötelező szűrés mellett, akkor az csak lépcsőzetesen és hosszan elnyújtott folyamat eredményeként vezethető be.
Megjegyzik: az unió tagállamaiban jelenleg sehol sem alkalmaznak kötelező, rendszeres drogtesztelést. Néhány európai országban (Belgium, Csehország, Írország, Litvánia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia) alkalomszerűen használják, de a legtöbb esetben csak akkor, ha felvetődik a droghasználat gyanúja. A tesztelést a legtöbb tagországban kizárólag szülői beleegyezéssel végezheti el orvos vagy egészségügyi szakember, és további feltétel, hogy a gyermek pozitív minta esetén kezelést kapjon. E példákat követve a jelentés is az önkéntesség elvére alapozott iskolai drogtesztet ajánlja.
A vizsgálathoz így a szülő és a gyerek beleegyezésére is szükség lenne. A drogteszt elvégzését az iskolaorvosra bíznák, költségeit pedig a társadalombiztosítás finanszírozná.
Lapunknak szakértők azt mondták: ez családpárti elképzelés, mert egyetlen orvosi drogteszt ára 60 ezer és 120 ezer forint között van. Ugyanakkor hozzáfűzték, aggályos a javaslatban, hogy nem nevezi meg, ki kezdeményezheti az eljárást: a tanár, a szülő vagy a gyerek, mint ahogyan azt sem, milyen előzmények, tünetek esetén végezhetnék el a tesztet. Úgy tudjuk: az elemzés kitér arra, hogy a drogteszt kötelezővé tételéhez vagy a szűrésre kötelezettek kiterjesztéséhez egyaránt jogszabály-módosításra lenne szükség. A háttérszámítások szerint csak a 12 és 18 év közöttiek kötelező tesztelése évente mintegy 70 milliárd forintba kerülne. Miközben a hazai orvosi drogtesztek kiértékelésével foglalkozó két laboratórium kapacitása is szűkös, pillanatnyilag évente mindössze 15 000 vizsgálatot tudnak megcsinálni.
A politikusok és újságírók kötelező szűrése még alaposabban megizzaszthatja a jogalkotókat. Már az sem egyszerű, hogyan határozzák meg, kikre terjedjen ki a kötelező vizsgálat. A jogkövetkezményekkel kapcsolatban pedig több alkotmányossági probléma is felvetődik. A különleges személyes adatokat – így a szenvedélybetegségre vagy a bűnügyi információra vonatkozókat – az érintett beleegyezése nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni. Enélkül viszont a kötelező drogteszt alkalmazása értelmetlen.
Kibúvót jelenthetne, ha csak azon „közbizalmi” állást betöltők esetében írnák elő a kötelező drogtesztet, akiknek nemzetbiztonsági ellenőrzését törvény rendeli el. Ebben az esetben viszont a politikusok zöme megúszná a szűrést.
Nem mellékes, és a kormányzat jó szándékát valamelyest megkérdőjelezi, hogy a költségvetés ma jóval kevesebbet költ a drogfogyasztás visszaszorítására, mint tette azt 2010 előtt.
