galéria megtekintése

Megint egy lépés a Horthy-korszak felé

A „budai Várnegyed történelmileg hiteles helyreállítása és megújítása” érdekében odaköltözik két minisztérium. Már korábban döntés született arról, hogy a miniszterelnök hivatala szintén a Várban fog működni. Lassan kormányzati negyed lesz a turisztikai célpontból.

Korábban még vidékre költöztetett volna a kormány egyes ­minisztériumokat, a kedden megjelent kormányhatározat szerint viszont inkább a budai Vár tűnik kívánatos területnek. Legalábbis a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot ott kívánják elhelyezni. A határozat bevezetője szerint mindez a „budai Várnegyed történelmileg hiteles helyreállítása és megújítása” érdekében történik. Ami annyiban kétségkívül igaz, hogy 1945 előtt a kormányzati intézmények egy része valóban itt működött.

A koncepcióváltás oka egyelőre ismeretlen, de tény, hogy a tavaly júniusban beharangozott szándékból túl sok minden nem vált valóra. Az akkor bejelentett tervek szerint a Honvédelmi Minisztériumot jövő márciusig Székesfehérvárra akarták telepíteni, a Földművelésügyi Minisztériumnak pedig Debrecen adott volna otthont. Erről mostanában nem sok mindent hallani. A Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága viszont az év elején tényleg Kecskemétre költözött.

Az Úri utca 49. épülettömbje az udvar felől. Kiköltöznek a kutatók, jönnek a belügyesek
Az Úri utca 49. épülettömbje az udvar felől. Kiköltöznek a kutatók, jönnek a belügyesek
Szabó Miklós / Népszabadság

 

Most viszont, úgy tűnik, mások a prioritások. Igaz, a döntés nem okozott túl nagy meglepetést, hiszen a kormány már 2013-ban megállapodott a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy új kutatóközpontot építenek a Soroksári úton, és már akkor miniszterelnökségi emberek sertepertéltek az Országház, illetve az Úri utcai épülettömbben. Úgy tudjuk, a BM-ben már tavaly beszélték, hogy amint az MTA ingatlana megüresedik – ez jövő szeptemberre várható –, a tárca fog oda beköltözni. Sőt információnk szerint a minisztérium vezetői már fel is mérték az Országház utcai ingatlant.

A Magyar Nemzeti Levéltár kapcsán is rebesgették már, hogy az intézményt a Szentháromság téri épület helyett máshol kellene elhelyezni. Ez tűnik a keményebb diónak, mert egyelőre nem tudni, hol találnak megfelelő létesítményt erre a célra, miközben a kormányhatározat szerint a két minisztériumnak 2017 végéig birtokba kell vennie a számukra kijelölt ingatlanokat. Addig tehát a szükséges felújítási és átalakítási munkálatokkal is végezni kell.

Kérdéses azonban, hogy a tárcák áttelepítése valóban jó ötlet-e, túl azon, hogy a kormány megint tesz egy lépést visszafelé: a Várnegyed funkcióját a Horthy-korszakhoz teszi hasonlatossá. A kijelölt ingatlanok viszont ettől még nem válnak  alkalmassá arra, hogy azokban jelentős számú hivatalnokot helyezzenek el, és számukra megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak. Az NGM-nél egyébként 800-900, a BM-nél 300-400 főről van szó.

Forrásaink szerint ennyi ember egyszerűen nem fog elférni, de a műemlék épületek kialakítása miatt ennél kisebb apparátus számára sem lesz könnyű feladat elegendő számú korszerű irodát kialakítani. A falak áthelyezésére nemigen van lehetőség, s ugyancsak adottság, hogy az MTA ingatlanaiban a helyiségek egy részének belmagassága a mai szabványoknak aligha felel meg. Így könnyen elképzelhető, hogy csak a tárcák munkatársainak egy része költözik, míg a többieknek másutt keresnek helyet.

Nyilvánvalóan gondot jelent majd az is, hogy a Vár területén rendkívül kevés a parkoló, ráadásul csak engedéllyel lehet behajtani. Így a minisztériumi autóknak sem lesz könnyű helyet találni, a tárcákhoz gépkocsival érkező vendégek pedig végképp reménytelen helyzetbe kerülnek. Felvetődik az is, tényleg szerencsés-e, ha a szűk utcákra a jelenleginél nagyobb forgalmat engednek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy korábbi kormányhatározat szerint 2016 márciusáig kiköltözne a Parlamentből a miniszterelnök hivatala, s ugyancsak a Várba, a Sándor-palota mellé költöznének.

A két érintett tárcától próbáltuk megtudni, hogy miért helyezik át a székhelyüket a Várba, hány embernek kell helyet biztosítani, s mindez mibe kerül, de eddig nem kaptunk választ. Egyes ellenzéki vélemények szerint az egésznek a magyarázata – a miniszterelnöknek a két világháború közötti rendszer iránt táplált vonzalmán túl –, hogy két jó fekvésű pesti belvárosi ingatlant átjátszhassanak baráti köröknek. Különösen a BM Széchenyi téri épülete képvisel jelentős, vélhetően több tízmilliárdos értéket.

Rogán csapata a Garibaldi utcába tart

A Népszabadsághoz eljutott információk szerint a budapesti, Országházhoz közeli Garibaldi utcába költözhet a Rogán Antal által vezetett tárca apparátusa. A Miniszterelnöki Kabinetiroda – mely az általános kormányzati politikai koordinációt ellátó minisztérium – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) foglalná el a jövőben. Megalakulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda részben a Parlament épületében, részben a tárca főosztályai és osztályai a Kossuth tér környéki irodaházakban kaptak helyet. A teljes magyar szabadalmi joganyagot őrző intézmény pedig egyes elképzelések szerint a II. János Pál pápa térre költözhetne.

Hivatalos döntés egyelőre nincs, akadt, aki lapunknak azt mondta, hogy Rogán Antal miniszter és a kabinetje marad az Országházban, és vélhetőleg Orbán Viktor kormányfővel költözik majd a budai Várban található karmelita kolostorba, annak átalakítása után.

Épületkeringő

A rendi országgyűlés helyszínét, a magyar jakobinusok elleni per tárgyalótermét, valamint azt a szobát is magában rejti a Belügyminisztérium számára most „visszaadandó” vári épülettömb, ahol 1848-ban a Helytartótanács „reszketni méltóztatott”. A lépcsőházban pedig egy szinte ismeretlen, felbecsülhetetlen értékű secco pompázik: Bernáth Aurél Történelem című munkája 1967-ből.

Lépcsőházi remekmű: Bernáth Aurél freskója minisztériumi leltárba kerül
Lépcsőházi remekmű: Bernáth Aurél seccója minisztériumi leltárba kerül
Szabó Miklós / Népszabadság

Kétségtelen persze, hogy 1944 teléig a Belügyminisztérium használta a klarisszák és a ferencesek kolostorából még II. József döntése nyomán hivatallá átépített épülettömböt, amelyben ily módon egy födémekkel felszeletelt templom is rejtőzik. Miután a szerzetesrendeket feloszlatták, a Királyi Kúria, majd a Helytartótanács székelt itt, és a kiegyezést követően lett végül a Belügyminisztériumé a tömb. Háromszáz év történelme sűrűsödik itt össze: az 1790–1807 közötti rendi gyűlések alsóházának ülésterme ma az MTA díszterme, a Helytartótanács tanácsterme a Régészeti Intézet dokumentumtára, a ferencesek refektóriumából lett egykori akadémiai sokszorosító üzem pedig az úgynevezett Jakobinus terem. A csodás barokk helyiség adott helyet egykor a Martinovics és társai elleni eljárásnak.

A háborús pusztítás után az Országház és Úri utca közötti tömb másfél évtizeden át üresen állt, majd a tudományos akadémia kutatóintézetei számára állították helyre. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy irodákat és könyvtárakat alakítottak ki benne, hanem azt is, hogy az itt működő régészeti és művészettörté­neti intézet előtti tisztelgésként a már említett hatalmas Bernáth Aurél-freskó is felkerült az egyik lépcsőházi falra. (A művész másik hányatott sorsú munkája, a Munkásállam a Képviselői Irodaház aulájában található.)

A most megjelent határozat ugyanakkor nemcsak a volt Belügyminisztériumot, hanem a hajdani Pénzügyminisztériumot is érinti. A Szentháromság tér 6.-ot Fellner Sándor tervei alapján építették fel 1901 és 1904 között romantikus-habos neogót stílusban, igen fényűző kivitelben az egykori jezsuita tömb helyén. Aztán a romos házat – a nemzeti romantika híveinek nagy bánatára – az ötvenes években erősen visszabontották, homlokzatát egyszerűsítették. Ma közművelődési intézményeknek ad otthont, északi szárnyában, egy eleve irattározásra emelt épületrészben azonban a történeti levéltár kapott helyet. Ennek korszerűsítésére nemrégiben komoly összeget fordított a nemzeti levéltár.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.