Az is csak utólag vált kétségbevonhatatlanná, hogy a Fidesz nevű projekt két konstruktőre és kivitelezője, Orbán Viktor és Simicska Lajos végképp eltávolodott egymástól.
Eldurvult események
Ma még nagyon nehezen rekonstruálható, mi is zajlott le kettejük közt ma egy éve, április 7-én, a választásokat követő napon, amikor találkoztak egymással. Simicska azt mondta, a megbeszélés részleteibe nem megy bele, de – idézzük – „nem tetszett a dolog. Én erre azt mondtam neki, hogy ebben én nem akarok partner lenni. Azóta durvultak el az események".
És az események valóban eldurvultak. Ezt akkor még csak abból lehetett érzékelni, hogy a két hónap alatt felállított kabinetből hiányoztak azok, akiket korábban egyértelműen Simicska Lajoshoz és társához, Nyerges Zsolt személyéhez lehetett kötni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Simicskáékhoz sorolt Németh Lászlóné helyére ülő, nem túlságosan makulátlan előéletű KDNP-s Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter célja a tisztogatás. Ezzel egyidőben a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet élesen támadta az új minisztert.
Nem tudni, mi hangzott el Orbán Viktor és Simicska Lajos között, de akármi volt is, meghatározta ezt a kormányzati ciklust. Simicska Lajos arra tett utalást, hogy nem tudta elfogadni az Orbán Viktortól igencsak meglepő orosz fordulatot, amely a paksi erőműbővítésben ölt testet, mások inkább úgy érzik, Simicskának az fáj, hogy egy másik gazdasági érdekkör húzna hasznot a paksi beruházásból. Mindenesetre több is lehet a háttérben, mert valószínű, hogy Simicska tudja, pusztán pénzügyi viták miatt a miniszterelnökkel nem jó ujjat húzni. Többen úgy vélik, Orbán ekkor közölte vele egy új, most már körvonalazódni látszó médiabirodalom terveit, de ez nem igazolható, miként az sem, hogy a nagyvállalkozó heves tiltakozását kiváltó reklámadó ötlete szóba került volna.
Simicska kevéssé kifinomult, de hatásos harcmodort választott: előbb idézhetetlen szavakkal illette a miniszterelnököt, majd katonaidőszakukra utalva azt állította, hogy Orbán jelentett róla. Mindkét támadás kiütési felületen érte Orbánt: megkérdőjeleződött a sebezhetetlensége és a hitelessége. Simicska megszólalásai súlyosan erodálták Orbán egyébként is lejtmenetben lévő népszerűségét, amit önmagában nem magyaráz az, hogy egykori barátja ellene szegődött.
Roncsoló korrupcióvád
Valószínűbb, hogy az önkormányzati választások után egyszerre érte annyi hatás a kormányt, amely megrendítette a pozícióit. Ezek legsúlyosabbika, hogy az Oroszországgal újból hidegháborús viszonyban lévő Amerikai Egyesült Államok – valószínűleg az oroszoknak tett magyar gesztusok miatt – oda csapott, ahol a legjobban fáj: korrupciógyanú miatt beutazási tilalmat rendelt el hat személlyel szemben. Egyikőjük neve már ismert: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéről, Vida Ildikóról van szó.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az addig is nyilvánvaló, de e ponttól már „hivatalosan" is kimondatott korrupció vádja roncsolt. Különösképpen úgy, hogy a reklámadóval támadott RTL Klub taktikát váltott, és nem feltétlenül hivatástudatból, de sorra fölerősítette a régi ügyeket, miközben számosat maga tárt föl: Rogán Antal belvárosi ingatlanügyei, Lázár János drága szenvedélyei, Kósa Lajos zilált lakhatási viszonyai, Mészáros Lőrinc meggazdagodása – mind-mind újabb és újabb muníciót adott a kereskedelmi adónak, amelynek befolyása igen nagy. Egyre kevesebb nézője van viszont az idén 80 milliárd forinttal kibélelt köztévének, az ellen Hír TV-ként kialakított, minden ízében dilettáns M1-nek.
Eközben a kormány kommunikációs fogást keresett az ellenségessé váló közhangulat semlegesítésére, de ahogy az ilyenkor történni szokott, egyre mélyebbre ásta magát: a netadó ellen tízezrek vonultak utcára, felháborodást váltott ki az iskolai drogteszt bevezetésének gondolata, és nem bizonyult a rezsicsökkentéshez hasonló csodafegyvernek a bevándorlók elleni küzdelem sem – a tüntetések akkoriban állandósultak. A kormányellenes hangulatot fokozta Angela Merkel elhatárolódása az orbáni illiberális demokráciától, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi erődemonstrációja.
Oda a szentháromság
Egyre érzékelhetőbb a Magyar Nemzet–Heti Válasz–Hír TV jobboldali szentháromságának hiánya is: Orbánék a saját médiarendszerüket még nem állították fel, az elvetett hálózatot viszont Simicska már kifordította alóluk – légüres térbe kerültek. A kommunikációs csőd akkor vált végképp nyilvánvalóvá, amikor Giró-Szász András kénytelen volt azt mondani, hogy Orbán Viktor rosszul emlékszik bizonyos dátumokra. Ekkora malőr korábban elképzelhetetlen lett volna, kiváltképp egy olyan horderejű ügy, a Buda-Cash és a Quaestor-botrány kellős közepén, amelynek sorsa akár el is döntheti a kormányzás jövőjét – akár végletesen szét is zilálhatja még annak ellenére is, hogy a gazdaság alapszámait öt év alatt sikerült valamelyest rendbe tenni.
Csakhogy ma már nem lehet eltitkolni, hogy ennek áldozatai vannak, hiszen több mint négymillióan élnek szegénységben, és velük szemben állnak azok a kiváltságosak, akik mindent megengedhetnek maguknak. Habony Árpád örökös tanácsadó bármikor átlépheti a záróvonalat az őt lefotózni akaró újságírók elől menekülve, egyes lakások területe gond nélkül növekedhet, egyre rejtélyesebb bizonyos vagyonok háttere, itt egy vitorlás, ott egy kikötő, százmilliárdok tűnnek el brókerházakból, s miközben Szijjártó Péter a külügy állampapírjait és magát menti, odaveszhet a kisbefektetők pénze.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság |
Váratlanul megrendült a Fidesz ideológiai háttere is: a hatalmas nagyságú közpénzek haszonélvezője, a Századvég igazgatója egy nyilatkozatban azt fejtegette, hogy a polgári Magyarország gondolatának sosem volt valódi tartalma.
Ebben a helyzetben fordul Orbán Viktor és kabinetje a következő kormányzati évre, amely sorsfordító lehet mind a jobboldali kormány, mind Orbán Viktor jövője szempontjából.
