A klímaváltozás nem egyszerűen globális felmelegedés – sokkal több, és bonyolultabb változást jelent. Ma úgy látszik, a csapadék nem lesz kevesebb, de az eloszlása megváltozik. Nem mindenütt esik, de ahol igen, ott gyakoriak lesznek a felhőszakadások. Dél-Franciaországban október elején tízen haltak meg a hatalmas esőzésekben. Koppenhágában 2014-ben egyetlen napon közel 200 milliméter eső hullott, számos halott maradt a nyomában.
A percek alatt lezúduló iszonyatos vízmennyiséget a városok a jelenlegi rendszereikkel nem tudják levezetni. Rengeteg például a vizet át nem eresztő aszfalt és betonburkolat. Nem is elvezetni, hanem felfogni és hosszú távon felhasználni kellene a csapadékvizet.
|
Darázs-garázs
Dezsényi Péter |
A nagyvárosokban úgynevezett hőszigetek alakulnak ki, amelyek a környezetüknél is sokkal forróbbak. Az épületek, a növényzet nélküli terek, az utak mind növelik a hőmérsékletet. Az épületek klimatizálása annyi energiát emészt fel, hogy egy idő után finanszírozhatatlanná válik. A hosszú távú megoldás az, ha vegetációt telepítenek oda, ahol eddig nem volt. A tudósok úgy mondják: ökoszisztéma-szolgáltatásokat visznek a városokba.
Nemcsak az árnyékot adó fák, bokrok ilyenek, hanem a zöld tetők, zöld falak, zöld kertek; utóbbiakat ráadásul a világ számos városában lakóhelyi közösségek hozzák létre és tartják fönn. Dezsényi Péter, aki szerte a világban hoz létre ilyeneket, legutóbb Angliában fényképezett zöld tetős nagyvárosi kerékpár-tárolót. Nem olcsó és nem egyszerű – de a parkolókat és garázsokat is zöld tető és növényzet alá lehet telepíteni.
|
Komposztkészítés
Gulyás Ágnes |
Meglepett, amikor azt hallottam: a nyírt, öntözött pázsit egyáltalán nem korszerű. A rendszeres öntözés éltető vizet pocsékol. A fűnyíró energiát fogyaszt, környezetet szennyez, és megszünteti a biodiverzitást. A fajok változatossága erősebbé, ellenállóbbá teszi a nagyvárosi növénytársulásokat is. A nagy táblás, monokultúrás, növényvédőszeres mezőgazdaság felszámolja a biodiverzitást, amely – bármilyen furcsa – bevonul az ember után a nagyvárosba. Ahol kellően sokféle növény virágzik, ott megjelennek a beporzók: pillangók, poszméhek. A zöld tetőre vagy a körforgalom közepére kellően változatos növényeket kell telepíteni, akkor jön utánuk a megtermékenyítő, gazdag rovarvilág. És ahol van megfelelő lomb, növény, táplálék, oda jönnek a madarak is. Minél változatosabb élőhelyeket létrehozni – ez a megmentő irány.
|
Biodiverz zöldtető
Dezsényi Péter |
Mindenképpen növelni kellene a zöldfelületek arányát. Ám a zöldfelület a politika mostohagyereke. A befektetők nem szeretik. A politikusok igen – de rendszerint csak addig, amíg átadni kell például egy parkrészletet – de a fenntartásra, ápolásra gyakran nem jut pénz és figyelem. Holott a növények és növénytársulások pontosan olyanok, mint a kisgyermek: életük első két évében fokozott törődésre szorulnak. Magyarországon azonban az uniós támogatások rendszere a beruházások megvalósítását ösztönzi – a fenntartás pedig háttérbe szorul.
|
Égszakadás Szegeden
Tóth Gábor Gyula |
Kevés az időnk, és keveset tudunk – hangzott el. Magyarországon annál is kevesebbet, mint másutt. Rengeteg jó dolog ki van találva, létezik jó gyakorlat – csak megismerni és átvenni kellene. Kommunikálni is jobban lehetne a városi klímatervezés ügyét; a negatív üzenet, hogy megsülünk, megégünk, bár a médián át ez jut el könnyebben az emberekhez, de nem ösztönzi cselekvésre őket. Pozitív üzenetre volna szükség: hogy én is olyan akarok lenni, mint azok, akik már megkezdték újra élhetővé és fenntarthatóvá tenni a lakóhelyüket.
A konferencia egyik szervezője, Gulyás Ágnes adjunktus és Sirkó Zoltán kertészmérnök Szeged egyik panelövezetében, ahol kincs minden zöldfelület, az Arany János Általános Iskola udvarán és környékén a gyerekek bevonásával kezdett munkába: évelő- és cserjeágyásokat ültettek és gondoznak együtt. Madárbarát kert lesz belőle néhány év múlva. A gyerekek élvezik a szakmai irányítással végzett közös munkát, sokat tanulnak, és megértik: úgy kell foglalkozni ezzel, hogy a jövőjükről van szó.
