Ha az eddigi tapasztalatok valamelyest eligazítanak, és minden jó szándékunkat latba vetve csak a vancouveri summát vesszük figyelembe,
akkor is 280 milliárd forintról van szó, amely hiányzik a tervekből.
Van más rizikófaktor is. A tanulmány szerint Athénban, Pekingben és Londonban is két-háromszorosan vagy akár négyszeresen túllépték a „nem olimpiai" költségkeretet. (Ide azok a fejlesztések tartoznak, amelyek elvileg olimpia nélkül is megvalósultak volna. Mint megírtuk: a budapesti közlekedésfejlesztési beruházásokat szinte mind ebbe a körbe sorolták, csakúgy, mint másfél tucatnyi sportlétesítményt.)
Ezt erősíti az a tanulmány, amelyet nemrégiben a HVG ismertetett. Az Oxfordi Egyetemen tizenhét téli és nyári olimpia költségvetését vizsgálták, és arra jutottak: mindenhol túllépték a tervezett kiadásokat, méghozzá átlagosan 179 százalékkal. Rendre alulbecsülték a költségeket, viszont túl sok bevételt vártak. Fontos tanulság, hogy a magántőke soha nem vett részt az eltervezett mértékben az olimpia finanszírozásában.
Ez a veszély fenyegeti legkevésbé Budapestet, ha megkapja a rendezés jogát.
A szakértők adományokkal nem kalkulálnak, a sportlétesítmények állami tulajdonban lennének, és a PPP-konstrukciót is kizárják.
Igaz, az olimpiai és médiafaluk lakásainak és irodáinak értékesítésekor szerepet kaphatnának magáncégek.
Kiemelkedő lenne viszont a költségvetés hozzájárulása. A szervezőbizottság büdzséjében 605 millió dollár (169,4 milliárd forint) állami támogatás szerepel, ami a duplája az athéni tervekben megjelölt 302 milliónak. A görög állam végül kevesebb, 235 millió dollár támogatáshoz juttatta az olimpiai szervezőbizottságot. A magyar államra ennek két és félszerese hárulna.
Cikksorozatunk többi része
Brazília mélyebben a zsebébe nyúl: Rio de Janeiro, a 2016-os házigazda 700 millió dollár állami támogatásra számíthat. A 2020-ban rendező Tokió ugyanakkor egyáltalán nem tervez állami támogatást, ám egymilliárd dollárt vár helyi szponzoroktól. Budapest „mindössze" 250 milliót. Ezt a visszafogottságot másutt úgy magyarázzák a tanulmány szerzői: kevésbé fejlett országokban a tőkeerős szponzorokat gyakran a költségvetési támogatás pótolja.
Kérdés, hogy a szurkolók elég tőkeerősek lesznek-e, mert a fizető nézők helyét már aligha vehetné át az állam.
Márpedig a tanulmány 65 dolláros, azaz 18 ezer forintos átlagos jegyárral számol. Természetesen az árpolitika hozzáférhetőbbé teheti a belépőket, ha nagyon drága prémiumkategóriákat alakítanak ki, miközben a kevésbé értékes jegyek árát alacsonyan tartják. Ám így is optimista becslésnek tűnik a 82 százalékos értékesítési arány. Athénban 77 dollár volt az átlagár, és a jegyek 72 százaléka fogyott el. Pekingben zsúfoltak voltak a lelátók (96 százalék), de az átlagos jegy mindössze 32 dollárba került. London viszont úgy tudta hozni ugyanezt a mutatót, hogy átlagosan négyszer annyit, 127 dollárt kellett adni egy jegyért.
|
Ahol a labdát nézik. Emlékmű a szoborparkban
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
7,4 millió férőhely lenne a 2024-es budapesti olimpián, ebből a NOB-nak és a médiának félretesznek 1,4 milliót. A megmaradó 6 millióból 4,88 millió tikett eladását várja a tanulmány, amely szerint a jegyek 55 százalékát magyarok vennék meg, 45 százalékát (2,2 milliót) külföldiek. Ennek nyomán a turizmus az egyik nagy nyertes lenne: csak az olimpia idején 106 milliárd forintot hozna. A becslések szerint egy külföldi átlagosan öt éjszakát töltene itt, és 110 ezer forintot költene el. A tanulmány az olyan alternatív szálláshely-lehetőségeket is figyelembe veszi, mint a couchsurfing, amikor a látogató – egy weboldal közvetítésével – egy idegen kanapéján alszik. Nyolcezren tehetnének így.
Kimerítő elemzés készült a várható gazdasági hatásokról. A részletesség indokolt, miután
az olimpiával összefüggő beruházások értéke 3113 milliárd forint lehet. Ebből 1043 milliárd a szűken vett olimpiai költség, 421 milliárd az előre hozott beruházások értéke, 1649 milliárd forintot pedig „alapesetben" – olimpia nélkül – is elköltene az ország.
A kockázatok között az egyik legnagyobb a pénzügyi alultervezés. A sportlétesítmény-beruházások szinte mindenhol a tervezettnél több kiadást okoztak, ám Athénban a költségek a tervezési és kivitelezési problémák miatt a várt összeg tízszeresére is rúghattak. A hatástanulmány szerzői viszont optimisták, gazdasági hasznot várnak. Évi 3 százalékos gazdasági növekedési lehetőséggel számolnak hosszú távon. Az analízis szerint az sem okozna gondot, hogy az államháztartási hiány a „csúcsidőszakban" 0,3-0,5 százalékkal nőne.
