galéria megtekintése

Megbuktatták Gaskó Istvánt

21 komment


Lencsés Károly

A bennfentesek szerint hosszú ideje nyilvánvaló volt, hogy Gaskó István Liga-elnöknek előbb-utóbb távoznia kell, mert korábbi kollégái tavaly nyár óta folyamatosan pénzügyi visszaélésekkel gyanúsítják, és az ügyben nyomozás folyik. Vélhetően emiatt kényszerült lemondani a hazai szakszervezeti mozgalom hosszú időn át meghatározó, bár ellentmondásos figurája.

Lemondott Gaskó István, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke – ezt a távozó vezető és Gál Rezső, a Liga társelnöke által jegyzett közleményben tudatta hétfőn a konföderáció. A szűkszavú tájékoztatás szerint Gaskó az elnökségi ülésen jelentette be, hogy február 18-i hatállyal távozik tisztségéből. A mandátumát a Liga Tanácsa soron következő ülésén adja vissza annak a testületnek, amely 1996 óta folyamatosan megválasztotta e posztra. Bejelentette továbbá, hogy

mostantól nem kíván elnöki jogaival élni.

A szervezet élén az elnöki tisztséget folyamatosan Gaskó István töltötte be 1996 áprilisától, és munkájának eredményeként a konföderáció kiemelt szereplőjévé vált a szakszervezeti mozgalomnak – tudatják.

 

Az elnökség a bejelentést tudomásul vette, és köszönetet mondott az elnök csaknem húszéves munkásságáért. Egyben felkérték Gaskót, hogy töltse be a Liga Akadémia kuratóriumának elnöki tisztségét, aki a felkérést elfogadta. Az elnökség döntése értelmében a szervezet irányítását a Liga Tanácsának döntéséig a társelnökök látják el. Az ülést február 18-ra hívták össze.

A lépés nem volt igazán váratlan, hiszen Gaskót tavaly tavasszal – csaknem 25 esztendő után – nem választották meg a VDSZSZ Szolidaritás elnökének, bár egyedüli jelöltként indult. Ezzel kapcsolatban belső puccsot emlegettek, amiben lehet is igazság. A második választási fordulóban egyébként az elnök ismét vereséget szenvedett.

A vasutas-szakszervezet vezetői nem érték be ennyivel: nem sokkal Gaskó bukása után ügyészségi vizsgálatot kezdeményeztek, mert a szervezet gazdálkodásával kapcsolatban, többek között a Ligához fűződő viszonyukat illetően is jogsértéseket vélelmeztek. Kifogásolták például azt, hogy a Liga-elnök Gaskó a VDSZSZ-elnök Gaskóval írt alá százmilliós kölcsönszerződést – igaz, a vezető testületek jóváhagyásával.

Orbán és Gaskó. Két ősbölény
Orbán és Gaskó. Két ősbölény
M. Schmidt János / Népszabadság/archív

A bejelentő Bárány Balázs, a VDSZSZ Szolidaritás alelnöke feltételezte azt is, hogy, hogy a Munka Világa Alapítvány, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a vasutas szakszervezet „tudtunk és beleegyezésünk nélkül, általam ténylegesen nem ismert technikák alkalmazásával, jogi és alapszabályi feltételek hiányában (...) nyújt anyagi javakat a Liga Szakszervezetnek, a Liga Akadémia Alapítványnak, egyéb jogi és szakszervezetünkhöz nem tartozó természetes személyeknek”.

A szemére vetették Gaskónak azt is, hogy százezreket költött vacsorákra, tízmilliót benzinre, s harmincmilliós autóval járt. A vitatott pénzügyek között szerepel egy olasz út is, amelyet „előnászútként” emlegettek, mert az elnök feltehetően a szintén Liga-alkalmazott feleségével járt Olaszországban. Mindezt a távozó elnök korábban hecckampánynak minősítette.

A bejelentés alapján augusztusban nyomozást rendeltek el, és a hírek szerint a Munka Világa Alapítvány, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a Liga Akadémia Alapítvány kapcsán vizsgálódnak. Tavaly októberben a Liga – és a két másik érintett szervezet – székházában házkutatást is tartottak, és iratok sorát foglalták le. Gyanúsított egyelőre nincs az ügyben.

Az elnök távozásával több mint negyedszázados szakszervezeti karrier ér dicstelen véget.

Gaskó ugyanis – rövid politikai kitérő után, hiszen a Nemzetei Kerekasztalnál ő képviselte a Magyarországi Szociáldemokraták Pártját – 1989-ben részt vesz a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerzetének (VDSZSZ) megalapításában, majd 1990-től az érdekképviselet ügyvezető elnöke, egy évre rá már az elnöke, két esztendő múlva pedig a Liga Szakszervezetek alelnöke, míg húsz esztendeje első számú vezetője.

A szakszervezeti mozgalom országos ismert alakjává Gaskót a vasútnál szervezett sztrájkok tették: 2007-től sorozatos munkabeszüntetésekkel léptek fel a MÁV átszervezése, illetve egyes vonalak bezárása ellen. Követeléseik között szerepelt, hogy a MÁV Cargo privatizációjából származó bevételből a dolgozók is részesüljenek. Erről 2011 végén sikerült is megegyezni az Orbán-kormánnyal, és azóta a vasútnál nem volt sztrájk.

Gaskó különben a miniszterelnökkel kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt,

és még az is előfordult, hogy nyilvános rendezvényen – hiszen legalább az „ősbölények" tartsanak össze, ahogyan Orbán Viktor nyilatkozott – kedélyesen lapogatták egymás hátát. Így nem is támadta a korábbihoz hasonló vehemenciával a hatalmat, és legfeljebb egy országos félpályás útlezáró akcióra futotta tőle még 2014 decemberében.

Akkor a jövő évi fizetésemelés, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata, a munkabeszüntetés lehetőségét súlyosan korlátozó sztrájktörvény módosítása, a korkedvezményes nyugdíjrendszer megtartása, valamint a béren kívüli juttatások kedvezményes adózása volt a tét. Sokra azonban nem mentek vele, mert a minimálbér a kormány szándéka szerint nőtt, a többi kérdésben pedig azóta sem sikerült előrelépni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető