A szervezet jelentése szerint a szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarország áramigénye a következő évtizedekben legfeljebb évi 1-1,5 százalékkal növekszik majd, de ez az elvi maximum, önmagában a gazdaság bővüléséhez nincs szükség több áramra. Úgy vélik, a régi paksi blokkok kiesésével jelentkező áramigény többféle technológiával is fedezhető, az atomerőmű-bővítéssel azonban egyértelműen elkötelezzük magunkat az egyik – és nem a legelőnyösebb – gazdaságfejlesztési modell mellett.
„A választott megoldás – zsinóráramot termelni hatalmas alaperőművi kapacitással –
kizárja egy rugalmas, több lábon álló, decentralizált energetikai rendszer létrehozását, ezen belül a megújuló forrásoknak igen korlátozott szerepet szán.
A technológiai megoldások mindkét irányba adottak. Ezért Magyarország döntéshelyzet előtt áll, hiszen most két út közül választ: decentralizált rendszert épít több megújuló energiával, vagy centralizáltat atomenergiával. Ez a döntés nemcsak Paksról szól, hanem hatvan évre meghatározza Magyarország energiapolitikáját” – írják.
Komoly esélyt látnak az előadások alapján a diákok arra, hogy a bővítési beruházás túllépi az eredetileg tervezett idő- és költségkereteket. „Az ebből származó kockázatokat Paks2 esetében a magyar állam egyedül viseli, szemben az olyan konstrukciókkal, amelyekben az orosz fél tulajdonosként is érdekelt (Akkuyu, Törökország), illetve ahol a beruházás magánfinanszírozásban épül, és a megrendelő maga dönti el, hogy egyes elemeket, technológiákat a Roszatomtól vagy más forrásból szerez be (finn példa)” – áll a jelentésben.
Talán ennél is egyértelműbb esély van arra, hogy a paksi áram túl drága lesz.
„A szakértők egyetértettek abban, hogy Paks2 életciklusának első felében csak a jelenlegi világpiaci ár több mint kétszereséért tud majd áramot előállítani, mert a kezdeti időszakban ki kell termelnie a tőkeköltséget. (Ezt támasztja alá a Hinkley Pointnál épülő brit atomerőmű esete is, ahol a beruházó a jelenlegi világpiaci ár mintegy két és félszeresére kért árgaranciát a brit kormánytól.) Az áram jövőbeni ára megjósolhatatlan, de Paks2 versenyképes ebben az időszakban csak akkor lehet, ha az áram ára régiónkban drasztikusan megemelkedik.”
Veszélyesnek tartják a diákok, hogy évente 250 milliárd forintot kell kifizetni a paksi hitel törlesztésére, miközben jelenleg az atomerőmű teljes éves árbevétele alig 180 milliárd forint:
a két szám nyilvánvalóvá teszi, hogy a visszafizetésbe az adófizetőknek is be kell szállniuk.
Riasztónak tűnik az egyetemisták számára a beruházás geopolitikai kockázata is: nem lelkesednek az orosz függés növekedéséért.
Brüsszelben tüntetnek
agyarányú létszámcsökkentéstől és menedzsmentcserétől tartanak a paksi szakszervezetek. Az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a munkavállalói érdekképviseletekhez is eljutottak a hírek a tervezett elbocsátásokról, illetve arról, hogy a vezetőket éppen amiatt akarják lecserélni, mert a leépítéseket a biztonságos üzemre veszélyesnek tartják. A szakszervezetek szerint ezek az elképzelések veszélyt jelentenek az atomerőmű biztonságos működtetésére. Ezért megkérik Baji Csaba vezérigazgatót, hogy soron kívül hívja össze az MVM-csoport Érdekegyeztető és Konzultációs Fórumát. Az anyavállalatnál és a paksi erőműnél működő érdekképviseletek közös levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben szintén segítséget kértek, illetve egyeztető tárgyalásokat javasoltak.
A szakszervezetek a tervezett létszámcsökkentések miatt demonstrációt szerveznek Brüsszelben május 22-én az Európai Parlament épülete előtt. Egyúttal konzultációt kezdeményeznek az Európai Bizotság energiaügyi főbiztosával, valamint az európai közüzemi, közszolgálati szakszervezettől, melynek főtitkárával a demonstrációt követően egyeztető tárgyalást is tartanak. „Amennyiben érdemi és megnyugtató válasz nem érkezik a döntéshozóktól, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. dolgozóinak körében május 26-tól aláírásgyűjtési akció indul, amelyben a munkavállalók kifejezik elégedetlenségüket, továbbá sürgetik a tárgyalások megkezdését. Az aláírásgyűjtéssel párhuzamosan a szakszervezetek szolidaritást fognak kérni a villamosenergia-ipar valamennyi szakszervezetétől, az EVDSZ-től, illetve a LIGA valamennyi tagszakszervezetétől – olvasható az állásfoglalásban.
