Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Hír Tv reggeli műsorában nyilatkozva kijelentette, pártja egyetért azzal, hogy terrorveszély esetén a kormány kapjon nagyobb mozgásteret, azt azonban nem fogadja el, hogy a kabinet maga dönthesse el, mikor van terrorveszély-helyzet, és „bemondásra”, a törvényhozás vagy a parlamenti szakbizottságok megkerülésével maga hirdethesse ki azt.

A Népszabadság kérdésére később Mirkóczki leszögezte: nem járulnak hozzá a rendeleti kormányzás bevezetéséhez. „Nem fogjuk támogatni, hogy a kormány az emberek félelmeire és naivitására apellálva túlhatalmat biztosíthasson magának. Nem töltünk ki biankó csekket” – tette hozzá.

Mirkóczki azt követően beszélt mindezekről, hogy párttársa, a Jobbik alelnöke, Novák Előd nyilvánosságra hozta a Honvédelmi Minisztérium által készített alkotmánymódosítási tervezetet, valamint az „Egyes törvényeknek a terrorveszély-helyzettel kapcsolatos módosításáról” szóló törvényjavaslatát.

Ez utóbbi számos korlátozás bevezetését tenné lehetővé – korlátozhatnák például a sajtó munkáját, az internet elérhetőségét, de a tervezetben nem részletezett terrorelhárító intézkedések bevezetését is lehetővé tenné. Emellett „a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a honvédség, a rendvédelmi szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök – egyszerűsített eljárásban történő – feltöltését, túlmunka, túlszolgálta végzését” is elrendelhetné a kormány. Ez akár azt is jelentheti, hogy a ma még betöltetlen mintegy ötezer szerződéses katonai státuszt kényszersorozással tölthetnék fel.

A közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazati irányítási, vezetési rendszerének egyszerűsítését, a közigazgatási szervek munkarendjének, a hatósági eljárás – az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési – szabályainak módosítását korlátozó rendszabályok bevezetését is parlamenti kontroll nélkül végrehajthatná a kormány.

Gulyás Gergely az Inforádió Aréna című műsorában a minap azt mondta: a terrorveszély-helyzet az alkotmányban a rendkívüli állapotnál enyhébb, a veszélyhelyzetnél erősebb fokozatot jelentene. Mirkóczki szerint ez hazugság, valójában az előterjesztők szinte a lehetséges összes jogkorlátozásra felhatalmazást adnának a kormánynak.

Kétharmados többségre volna szükség ahhoz, hogy a parlament módosítani tudja az alaptörvényt, amihez a kormánytöbbségnek két ellenzéki szavazatra lenne szüksége. Ám azzal, hogy a Jobbik a terrorveszély-helyzet elrendelését a törvényhozás előzetes négyötödös támogatásához kötné, már több kell. Márpedig az LMP és a baloldali ellenzéki képviselők már korábban nemet mondtak a Fidesz elképzelésére.