– Nem értem, amit mondasz, miért nem használod a kib...ott angolt, különben meg minek jöttél ebbe a kib...tt országba, ha nem beszélsz angolul? – idézi föl egyik angol kollégája szavait egy debreceni nő, akivel egykori munkahelyén, egy dél-londoni csomagolóüzemben beszélt így a munkatársa. Egy másik alkalommal, amikor a Magyarországról Angliába települt magyar asszony – akinek a nevét kérésére nem közöljük – az anyanyelvén telefonált az ebédszünetben, egy angol munkatársnője így szólt oda neki:

– Ha más nyelven beszélsz, úgy tűnik, mintha bolond lennél.

Ugyanabban a gyárban hasonló tapasztalatok értek egy másik magyar nőt is, aki 2008 decemberében kapott állást az üzemben. Az asszony – aki ugyancsak azt kérte, hogy a neve ne szerepeljen a cikkben – két évig dolgozott a dél-londoni munkahelyen. Állítása szerint ez idő alatt rendszeresek voltak a vele és honfitársával szemben nyíltan vagy burkoltan megfogalmazott sértések, mindennapos volt a hátrányos megkülönböztetés.

– Az angol kollégák lenéztek és megaláztak minket, kizárólag azon az alapon, hogy ők angolok, mi pedig számukra alacsonyabb rendű kelet-európaiak vagyunk – panaszolja a negyvenes évei elején járó nő, aki három éve a jobb megélhetés reményében költözött Debrecenből Nagy-Britanniába. Elmondása szerint igazságtalan és embertelen az a bánásmód, amit számos angol munkatársa részéről tapasztalt a bevándorlókkal szemben. Fölháborította, hogy a munkahelyén azt is megtiltották neki, hogy az ebédszünetben magyarul beszéljen.

A két nőt tavaly év végén elbocsátották állásából, de mindketten vitatják a döntés jogosságát. Egyenlőtlen bánásmód és faji megkülönböztetés miatt beperelték egykori munkaadójukat: a keresetet az elmúlt hetekben adták be egy angol munkaügyi bíróságon. Fontos számukra a per kimenetele, mert – mint mondják – a szigetországban minden munkáltató és munkaközvetítő referenciát kér a jelentkezők előző foglalkoztatóitól. Nem azért pereskednek, hogy visszavegyék őket az állásukba, hanem azért, hogy bebizonyítsák: nem tehetnek meg velük mindent, csak azért, mert magyarok.

A munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetben foglaltak nem okoznak meglepetést, hasonló esetekről gyakran hallani, de az is igaz, hogy magyar munkavállalók gyakran hivatkoznak megalapozatlanul is magyarságuk elleni „támadásra”, amikor összeütközésbe kerülnek kollégáikkal, főnökeikkel – írja az üggyel kapcsolatban londoni tudósítónk, R. Hahn Veronika. Amikor ezek a viták hivatalos közeg elé kerülnek – mint most is –, szigorúan elvárják, hogy bizonyítani is tudják, valóban pusztán a magyar nyelv használatával volt-e baja a munkaadónak. A nagy-britanniai munkahelyeken nagyon komolyan veszik a faji és nemi egyenlőséget, hivatalosan nem tűrik az előítéletekről tanúskodó megnyilvánulásukat. De többször előfordult már ennek az esetnek a fordítottja is: egy magyar férfi ellen azért indult büntetőeljárás, mert fekete kollégáját „majomnak” nevezte. Fajgyűlölő megjegyzések akár börtönbe is juttathatják az embert.

Megtudtuk: időközben az érintett angol cég a két magyar nőnek peren kívüli megegyezésre tett ajánlatot, ezzel kapcsolatban a tárgyalások még nem zárultak le.