Vannak olyan hírek, hogy az ügylet hátterében ingatlanfejlesztői szándék áll, bár Rostoványi Zsolt rektor azt mondja,
ők nem értesültek ilyenekről.
Szárnyra kelt az a hír is, hogy az esetleges ingatlaneladásból származó bevételt a kormány a budai Vár rekonstrukciójára fordítja. Ezt a Miniszterelnökség cáfolja. Palkovics László szakállamtitkár pedig azt közölte, még nincs döntés a campus feldarabolásáról és eladásától, de nem tagadta, hogy az agrárképzést átalakítanák.
Sokan úgy vélik, a kormányt nemcsak az ingatlanokból származó pénz motiválja, hanem régi tervét is valóra váltaná, és
eljelentéktelenítené a Corvinust, amelynek eszmeisége szemben áll az orbáni unortodoxiával.
Erre most jó esélye van: a szféra még kiszolgáltatottabb lesz. A felsőoktatási törvényhez benyújtott csomag arról rendelkezik, mi alapján nyilvánítható egy intézmény egyetemnek, alkalmazott tudományok egyetemének, főiskolának. Egyetemmé például csak akkor válhat, ha nyolc alapképzést és hat mesterképzést biztosít. Nem tudni, miért épp ennyit. Ez alapján a Színház- és Filmművészeti Egyetem például többé nem viselheti az egyetemi címet. A jogszabály előírja, hogy az egyetemi oktatók, kutatók legalább hatvan százalékának legyen tudományos fokozata. Ez is szűri az intézményeket, számosban ugyanis csak 50-55 százalék körüli a minősített oktatók aránya.
A kormány kiterjeszti a kancellár jogkörét is. Eddig csak a törvényben hozzá rendelt feladatok „vezetője” volt, ami kiegészül a „képviselője” szóval, vagyis pénzügyi-gazdasági és működési kérdésekben a rektortól függetlenül képviseli az intézményt mindenhol. Továbbá: annak ellenére, hogy Palkovics László szerint erősíteni kell a szféra és a gazdaság kapcsolatát, nehezítik a vállalkozásokkal kapcsolatos együttműködéseket. A konzisztórium ugyanis egyetértési jogot kap a cégalapítási, részesedésszerzési ügyekben. Ez már önmagában is korlátozást jelent, hiszen e grémium évente csak kétszer ülésezik.
Pályázat helyett osztogatás
A jelenlegi jogszabály szerint az intézményeknek egy sor ügyben pályázati úton, azaz versenyeztetéssel adhat támogatást a fenntartó. Ezt most átalakítják, és mellőzik a pályázat szót. Visszatér tehát a kijárásos rendszer, ha egy intézmény például a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez, kis létszámú szak indításához és fenntartásához, felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához, szakkollégiumi feladatok ellátásához támogatást szeretne elnyerni a fenntartótól.
Nem lesz pályázat a kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a kutatási eredmények hasznosításához, a hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek működéséhez, a hallgatói sport fejlesztéséhez és szervezéséhez, az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges pénzek elnyerésére. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében nyújtott támogatást is pályázat nélkül, a fenntartó kénye-kedve szerint osztogathatják majd.
A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza az alap- és mesterképzés területét, a szakokat és a képzésindítás rendjét. Ez összefügg a Corvinus ügyével. Hiszen ezek olyan kérdések, amelyekben elvileg nincs keresnivalója a kormánynak. Ha egy egyetem kitalál egy szakot, akkor akkreditáltatnia kell, s ha megkapja az engedélyt a Magyar Akkreditációs Bizottságtól, akkor a szakot az Oktatási Hivatal regisztrálja.
Kérdés, hogy ezek az eddig többnyire visszhangtalan változások találkoznak-e például azzal a felháborodással, ami a Corvinussal kapcsolatos terveket illeti. Egyelőre úgy tűnik, az intézmény vezetői csillapítani igyekeznek a hangulatot, erre utal legalábbis az, hogy a szerdai rendezvényt zárttá nyilvánították, és lényegében semmit nem árultak el a hozzájuk eljutott információkból. Előzőleg egyébként éppen ők hívtak össze mindenkit a Villányi útra, hogy tájékoztatást adjanak a Budai Campus jövőjét érintő, „az egyetemre eljutott súlyosan aggasztó információkról, az egyetem átszervezéséről”. Nem tudni, miért hallgattak, de Pavlik Lívia egyetemi kancellár váratlanul zártkörűvé tette az eseményt.
Felesleges óvintézkedés volt. Az egymás után felszólaló dékánok még a célozgatástól is óvakodtak.
Holott igazán hálás hallgatóság gyűlt össze: lelkesedtek az időközben elindított aláírásgyűjtésért, tapsoltak, amikor a tájépítészeti kar dékánja, Szilágyi Kinga a kormány oktatáspolitikai szlogenjét idézve azt mondta: a Budai Campus szétdarabolása nem sebességváltás, hanem rükverc. Vecseri Beáta, az élelmiszer-tudományi kar dékánja többek között a más egyetemekkel szervezett közös képzésekkel érvelt a budapesti helyszín mellett. Majd azt is hozzátette, hogy az oktatók, kutatók alig öt százaléka vállalná a Hódmezővásárhelyre költözést. A BME-hez csatolva pedig aligha tudnák megőrizni önállóságukat. Azt is furcsállta, hogy miközben a kormányzat stratégiai ágazattá emelte az élelmiszeripart, szétverné a legfontosabb hazai képzőhelyét.
Hegedűs Attila, a kertészettudományi kar dékánja különféle nem hivatalos beszélgetésekre utalva megjegyezte, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy ami ma nem tény, az holnap nem válik azzá. Rostoványi Zsolt rektor bízik abban, hogy megmaradhat a jelenlegi struktúra. Bejelentette, hogy egyeztetnek a budapesti egyetemek rektorai a beharangozott átalakításról, illetve a források kiegyensúlyozottabb elosztásáról. Többszöri visszakérdezésre válaszolva az is elhangzott, hogy bár nincsenek hivatalos dokumentumok, előjelek azért vannak.
|
Szemben az unortodoxiával
Mirkó István / Népszabadság |
Ennek tudják be a budai campus energetikai korszerűsítését célzó program leállítását, illetve a fejlesztési pályázataik elutasítását, mondván, ez most nem aktuális. A minisztérium csak olyan tervet támogat, amelynek eredménye „csomagolható, költöztethető”.
A Corvinus – egyébként a többi fővárosi felsőoktatási intézménnyel együtt – egyetlen fillért sem kap az oktatásra költhető 27 milliárd forintos uniós forrásból. Pavlik Lívia ekkor kijavította a dékánokat: a forráselosztás elveit nem a kormány, hanem az unió határozta meg. Azt viszont hangsúlyozta, hogy úrrá lettek a két évvel korábbi likviditási nehézségeken, az egyetem gazdasági helyzete jelenleg stabil. Mindenféle gazdaságossági számítással készülnek a kormánnyal való tárgyalásra.
