Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szerdai kormányülésre jelentéssel készült, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) „tevékenységével kapcsolatos fontosabb eseményekről” tájékoztatta a miniszterelnököt és a kabinet tagjait.

E jelentésben sarkalatos problémaként jelenik meg, hogy a KIK elhelyezésére szolgáló épület „méreteiben már nem alkalmas a KIK jelenlegi és jövőbeni feladatait ellátó szervezetének elhelyezésére”. A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint a KIK megduplázná a jelenleg rendelkezésre álló irodai férőhelyeit, de nem csak a négyzetmétereit, hanem a költségeit is. Míg a parlament éppen a napokban fogadta el a zsúfoltabb általános iskolai osztályokat lehetővé tévő törvényt, addig az iskolákat fenntartó KIK nem kedveli a zsúfoltságot.

A jelentés legérdekesebb része az, ami a béren kívüli juttatásokról szól. Becslések szerint a pedagógusok negyven százalékának volt az államosítás előtti időkben olyan kollektív szerződése, amelyet az önkormányzatokkal kötött. Ezek alapján béren kívüli juttatást – cafeteriát is – kaptak. A közontosítás után az önkormányzatoktól a KIK-hez átkerült kollektív szerződések azonban továbbra is hatályosak maradtak. Az érintett pedagógusok azonban már a februári fizetésük óta nagyon megérzik, hogy a cafeteriát nem kapják. A KIK tehát megsérti a kollektív szerződésekből fakadó munkavállalói jogokat, de ezt az Emmi által írt jelentésben nem fejtik ki részletesen.

A helyzet orvoslására felvázolt lehetőségekből kitűnik, hogy csak akkor orvosolnák az önkormányzati bérezés során kialakult béregyenlőtlenségeket, ha a zárolásra hivatkozva senkinek nem adnának semmit. Ezzel viszont továbbra is törvénysértésben maradnának a kollektív szerződések hatálya miatt. Ha viszont azt a javaslatukat nézzük, amely alapján a KIK pedagógusnapon Erzsébet-utalványokat osztogatna a kollektív szerződésekből fakadó kötelezettsége miatt, azzal bizonyosan nem orvosolják a korábbi béregyenlőtlenségeket, amelyek mértékéről épp a napokban tett különös nyilatkozott Giró-Szász András kormányszóvivő. Ő úgy fogalmazott, hogy egyes önkormányzatok a pedagógusbérekhez viszonyítva „horribilis” juttatásokat adtak. Emlékeztetőül: az államosítás egyik sokszor hangoztatott alapelve az volt, hogy a pedagógusok bére nem függhet a fenntartó anyagi helyzetétől.

A dokumentum szerint a több ezer iskolát működtető és százezer pedagógust foglalkoztató megaintézménynek január elseje óta még mindig nincs szervezeti és működési szabályzata. A szakmai feladatok egy része ellátatlan (például a szakmai szolgáltatások), de ezzel nem is foglalkozik a jelentés, legfeljebb a határidő kitolását kérik.