Ez a kitétel szakértők szerint arra is alkalmas lehet, hogy a magyar felet menet közben a szerződés (számunkra előnytelen) módosítására kényszerítse, miközben magyar részről nincsenek hasonló aduk egy esetleges szerződésmódosítás elfogadtatására.
A kormányrendelet mellékleteként közzétett hitelszerződés-tervezet a két új paksi blokk finanszírozásával kapcsolatos, nem pénzügyi természetű kérdések többségére is választ ad. A hitel „ügynökei" – azaz az elszámoló felek – az orosz Vnyesekonombank és a magyar Államadósság Kezelő Központ (utóbbi részvétele jelzi, hogy nem klasszikus beruházási hitelről, hanem a magyar kormánynak folyósítandó állami hitelről van szó).
A két fél meghatalmazottja orosz részről a pénzügyminisztérium és a gazdaságfejlesztési minisztérium, magyar részről pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezt azért fontos rögzíteni, mert a hitelszerződés szerint a két említett orosz tárca eseti döntésein múlik, hogy mire költheti a magyar fél a pénzt (abszurd esetben akár a paksi beruházástól függetlenül is): a szövegben az szerepel, hogy az orosz meghatalmazott által a magyar meghatalmazott számára kiállított számlában, szerződésben vagy jegyzőkönyvben feltüntetett összegek 80 százaléka válik automatikusan hitellé (20 százalék a magyar önrész).
Kedvező elemnek tekinthető, hogy lehetőség van költségmentes előtörlesztésre, ezt azonban 90 nappal előbb jelezni kell. Nem világos ugyanakkor, hogy honnan lesz fedezet a várható költségtúllépésekre (a magyar megvalósíthatósági tanulmányok minimálisan 25-30 százalékos túlköltéssel számolnak), a csatlakozó beruházásokra (hűtés, tartalék áramtermelő kapacitás, hálózatfejlesztés stb.), illetve arra, hogy a Putyin–Orbán-megállapodásban olvasható 20 éves időtartam után visszafogadjuk és ártalmatlanítsuk a kiégett fűtőelemeket.
Lapunk értesülései szerint zárt ajtók mögött, a lehallgatástól is védett szobában találkozott tegnap Szél Bernadett, az LMP képviselője a Paks II projektcég illetékeseivel, hogy tájékoztatást kérjen azokról a megalapozó számításokról, amelyek a Putyin–Orbán-megállapodás, illetve a hitelszerződés megkötését indokolttá tehetik. A találkozó előzménye, hogy Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az ökopárt több közérdekű adatkérési ügyében is a projektcéget nevezte meg adatgazdaként.
Pakson ugyanakkor az derült ki, hogy egyrészt erről az érintettek nem tudnak, másrészt a kért adatok sem állnak náluk rendelkezésre. Az orosz hitelszerződés kapcsán Mesterházy Attila, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „Egyre világosabb az, hogy a paksi bővítés csak egy apropó volt, alapvetően pénzre volt szüksége a kormánynak. Látszik, hogy az első két hónapban elköltötték az éves deficitcél majd ötven százalékát, tehát egy IMF-hitel helyett most egy orosz hitelbe hajszolja bele Orbán Viktor az országot."
A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje közölte, ha kormányra kerülnek, felülbírálják a paksi bővítést.
