Adósságaik miatt mindenképpen kemény időszakra készülhetnek a kórházak. Információnk szerint ugyan ma a kormány elé kerül egy előterjesztés, amely számba veszi a humántárca valamennyi intézményének – köztük az egészségügyiek – tartozásait is, de azok rendezéséről egyelőre még nincs szó. Ennek legvalószínűbb oka forrásaink szerint, hogy nincs elég pénz, mindössze 10 milliárdnyi forrás van az E-Alapban erre a célra.
Még nem tudni, honnan lesz forrás a kórházi adósságokra
A kormány elé kerülő dokumentum pusztán az adósságállomány nagyságára vonatkozó állapotot rögzíti. E szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó intézmények számláinak rendezésére mintegy 100 milliárdos gyorssegélyre lenne szükség, az összegből 90 milliárdos rész az egészségügyre jutna, ezen belül is főként a kórházak szállítóiknak való tartozására. A dokumentumból az is kiderül, hogy az államosított 104 kórház háromnegyede bajban van, ők azok, akik összegyűjtötték a 64 milliárdos, már lejárt adósságot. A javaslat a megszokottól eltérően nem az egyes kórházakat, hanem a régiókat állította „adósságsorba”. A legeladósodottabb terület a főváros, itt 3,5 milliárd a lejárt számla, a következő Pest megye 3 milliárddal, majd Bács-Kiskun jön a maga 2,5 milliárdjával.
Az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi adósságállomány menedzselhető. Az az intézmény, amelynek ennél nagyobb az adóssága, előbb-utóbb képtelen ellátni a napi feladatait. Az intézmények ugyanis nem költhetnek többet, mint amennyi a bevételük az adott hónapban. Amelyik intézmény ezt túllépné, annak a Magyar Államkincstár leállítja a kötelezettségvállalási lehetőségeit, magyarul: nem állíthat ki számlát. Ha a kormány ezt betartatja, ellehetetlenülnek a kórházak.
„Egyelőre még elég lazán kezelték ezt a szabályt ebben a szektorban” –mondta lapunknak az egyik kórházi vezető, hozzátéve: valószínűleg a legeladósodottabb intézmények eddig csak azért úszhatták meg rendeléseik leállítását, mert a Magyar Államkincstár csak a választás után, május elsejétől alkalmazza a számlakiállítás letiltását, és a lassú kormányalakítás sem nagyon sürgette az „élesítést”.
A még kezelhető, négyszázalékos adósság limitjén már januárban túl volt mások mellett a fővárosi Károlyi, az ajkai, a hódmezővásárhelyi, a komlói, az esztergomi, a szentesi, a Zala, illetve a Fejér megyei kórház, az Országos Kardiológiai Intézet és a Honvédkórház. Azóta fölsorakoztak melléjük az orvosi egyetemek is.
Az említett intézmények többsége az elmúlt egy hónapban – néhány kivételtől eltekintve – százmilliós összegekkel növelte tartozásait. Mint arról korábban szintén írtunk: egyes intézményekben a szerződéses (számlás) orvosok is több hetet, hónapot várnak a bérükre, a betegek pedig nem kapnak előjegyzést a vizsgálatokra.
A lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók biztosra veszik azt is, hogy őszig nem húzható a számlák, illetve a kórházak finanszírozásának rendezése. Emlékezetes, a Figyelő minapi konferenciáján Banai Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: a kórházi adósságok szanálása legkorábban ősszel történhet meg, és arra egyetlen intézményvezető sem számíthat, hogy ezt a kormány „csak úgy” kifizeti. Szerinte ugyanis ez felelőtlenség lenne. Tarthatatlannak véli, hogy miközben a kormány rendre több pénzt tesz az egészségügybe, addig a kórházak minden év végén benyújtják a szanálásukról szóló számlát.
