„Mellélőnénk, ha minden skizofrén beteget bezárnánk, ezzel a lépéssel ugyanis biztosan nem kerülhetők el a súlyos, agresszív bűncselekmények. Az elkövetők mindössze két százaléka szenved tudathasadásban, 98 százalékuk nem elmebeteg, hanem antiszociális személyiség” – így reagált lapunknak az esetre dr. Németh Attila pszichiáter, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója, aki megjegyezte azt is, hogy egyelőre az sem tisztázott, a hét végén letartóztatott férfit milyen pszichiátriai kórral kezelték. Nem tudni, hogy skizofréniában vagy pszichózisban, netán téveszme hatására követte-e el tettét.
A szakember úgy tudja: amikor az illetőt kiengedték a kórházból, nem volt sem „veszélyeztető”, sem pszichotikus állapotban. A feltételezésük az, hogy valójában ittas volt, s valószínűleg mindaddig, amíg nem ivott, nem is volt pszichotikus tünete. Németh Attila hozzátette: a hajléktalan emberek közt sok a pszichiátriai beteg, a skizofrén, a mániás depressziós, amely gyakran együtt jár az alkoholfüggőséggel. Ha rosszabb állapotban vannak, bekerülnek a pszichiátriára, ha jobban lesznek, akkor – hangozzék ez bármennyire kegyetlenül is – visszajutnak az utcára.
Arra a kérdésünkre, meg lehet-e mondani előre, kik a környezetükre kockázatot jelentő emberek, Németh Attila nemmel válaszolt. Az agresszivitás része a mindennapoknak, a közlekedéstől kezdve a kocsmákon át a családi erőszakig mindenütt találkozni vele. Ez része a személyiségnek, hajlam. Vannak, akik a munkájukon keresztül élik ki ezt a hajlamot úgy, hogy eközben senkinek nem ártanak.
Más kérdés, hogy azon skizofrén betegek esetében, akiknél előfordult, hogy agresszívvé váltak, értelemszerűen jobban kell figyelni. De erre a szakember szerint nem az a megoldás, hogy bezárjuk őket, mint ahogyan nincs agresszió elleni tabletta sem: annyit lehet tenni, hogy gyógyszerekkel szinten tartják a betegségét, s ezáltal csökkenthető az agresszív késztetés, a hallucináció, a téveszme, a szorongás.
Véleménye szerint az jelenthetne a társadalomnak erősebb védelmet, ha lenne olyan szakrendelés, nappali ellátóhely, ahol a hajléktalan pszichiátriai betegek rendszeres orvosi segítséget kaphatnának, időről időre kontrollálhatnák az állapotukat, beállíthatnák gyógyszereiket. S egyben lenne mód arra is, hogy ha valaki nem jelenik meg, akkor kötelezzék az orvosi ellenőrzésre.
A Lipót újranyitása felett az orvos szerint eljárt az idő, tovább kell lépni, az ország különböző kórházaiban van elég pszichiátriai ágy. A gondozott pszichiátriai beteg – szögezi le – nem jelent veszélyt a társadalomra.
A kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanára, Németh Zsolt sem pártolja a pszichiátriai betegek bezárását. Azt mondta: az embereket a cselekedeteik alapján lehet megítélni, és nem lehet azért előre „büntetni”, mert esetleg elkövethetnek valamit a jövőben. A tettek megjóslásának nincs egzakt módszere. A fenyegetőző embert be lehet vinni mentővel a pszichiátriára, de csak addig, amíg lecsendesedik, utána el kell engedni. E mostani eset során nagy baj, hogy nem tudni, mi előzte meg a tragédiát. A teljesen ok nélküli támadás nagyon ritka.
– Nem tudni, hogy valóban csak úgy belekötött-e ez a férfi mindenkibe, aki aznap az útjába került, vagy esetleg szóváltás alakult ki köztük – mondja a szakember, megjegyezve: soha nem lehet tudni, kiből mit válthat ki egy rossz szó.
